Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

kapcsolattartás olyan viszonyokat teremtett, ahol különösen megnőtt a helyi hatóságok és politikai vezetők felelőssége egy-egy esetleges antiszemita megmozdulás leszerelésében. Közismert az 1946. május 21-i, két halálos áldozatot követelő kunmadarasi pogrom esete, ahol senki sem avatkozott közbe, hogy a tomboló tömeget megfékezze. Ugyanakkor az esetről értesülő és a helyszínre utazó járási titkárnak

54 május 23-án vissza kellett utaznia Kunhegyesre, mivel olyan hírek érkeztek, hogy ott is hasonló eset kirobbanásától lehet tartani. Elmondása szerint „az antiszemita szellem még a helyi pártszervezetünkben is meglehetősen lábra kapott annak dacára, hogy ez ellen pártnapokon és szemináriumi előadásokon a legradikálisabban küzdöttünk. Kunhegyesen személyes megjelenésem alkalmával felkerestem a tantestületet, és 0 általuk igyekeztem megnyugtatni a gyermekrablás hisztériájába esett és az iskola körül gyülekező asszonyokat, szülőket, valamint pártközi értekezletet hívtam össze ismertetve a kunmadarasi esetet." Habár újabb pogromra a megye területén ezt követően már nem került sor, az antiszemitizmus kiirtására tett kísérletek hatástalanok maradtak. Még 1947 júliusából is találni olyan jelentést, amely szerint „A zsidógyűlölet igen nagymértékben elharapózott. [...] amit ma már alig tudunk levezetni. " 1946. augusztus elseje /ekkor vezették be a forintot/ volt csak képes változást hozni a párt életében. A szervezetek között fokozatosan helyreálló kapcsolat immáron lehetővé tette, hogy a Központi Vezetőség által még júniusban meghirdetett, ám addig teljes mértékben elhanyagolt kongresszusi versenyfelhívásnak eleget tegyenek. Őszre tűzték ki ugyanis az MKP III. országos kongresszusát, s ennek előkészületeivel kapcsoltak össze több aktuálisan elvégzendő feladatot. A helyi szervezeteket arra biztatták, hogy községpolitikai tervek készítésével, közmunkák szervezésével próbálják meg csökkenteni a munkanélküliséget, forintvédő bizottságok megalakításával vegyék elejét az árak ismételt emelkedésének, és ahol csak tehetik, ellenőrizzék a beszolgáltatásokat. A Magyar Kommunista Párt III. országos kongresszusát végül 1946. szeptember 28. és október 1. között rendezték meg Budapesten. Itt jelölték ki azokat a főbb célokat, amelyeket azután helyi szinten is népszerűsítenie kellett minden szervezetnek. Ezt a folyamatot elősegítendő, a Központi Vezetőség tagjai is ellátogattak a fontosabb vidéki központokba, hogy nagygyűléseken agitáljanak a különböző társadalmi rétegek gazdasági talpraállításának ígéretével. 1946. november 10-én, Szolnokon is sor került egy nagyszabású Akit nem sokkal korábban neveztek ki épp azért, mert az előző járási titkár, teljesen elhanyagolta munkáját. SZML MKP ir. X. 40/c. 6. o.e. 3. tétel, Jegyzőkönyv az MKP Alattyáni Szervezetének taggyűléséről, 1946. június 5. SZML MKP ir. X. 40/e. 11. o.e. 1. tétel, Az MKP Tiszai Középjárás alsókörzeti titkárának jelentése, 1947. július 4. 24