Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

hétköznapi látogatások a járásban teljesen eredménytelenek, van olyan szervezet, hogy egész nap egy vezetőségi tag nem található az egész faluban. A megyétől mind sűrűbben kapott rendelkezéseket csak a legnagyobb nehézségekkel lehet elintézni, a járási titkárság jelenleg nem rendelkezik járművel, /az autó, motorkerékpár, kerékpár gumi teljesen használhatatlan/ s így gyakran megtörténik, hogy 15-20 km-t is gyalog kell menni. "

50 A kapcsolattartás nehézségei és a pártmunka minőségének hanyatlása magával hozta azt, hogy a megye által kért jelentéseket késve, vagy egyáltalán nem küldték meg. „Hamis jelentések, vagy a jelentések teljes hiánya olyan zavart okoz, úgy a megyei Bizottságnál, mint a Központnál, ami nem ítélhető el eléggé. " — panaszolta a megyei tömegszervező. Az infláció hátráltatta, sőt szinte lehetetlenné tette a helyi vezetőségek tagjainak továbbképzését is. Pártiskolák, tanfolyamok, vándor szemináriumok szervezésével igyekeztek politikai nevelőmunkát végezni és adminisztrációs ismereteket átadni. Előbbivel a baloldali elhajlások, az antiszemitizmus és a korrupció kigyomlálását, utóbbival a nyilvántartások, a jelentések és a jegyzőkönyvek pontosabb vezetését kívánták elérni. A gazdasági körülmények azonban arra késztettek több helyi vezetőségi tagot - akik között nagy számban voltak képviselve az idősödő, tanulni már kevésbé vágyó 1919-es veteránok -, hogy maguk helyett fiatalokat küldjenek be pártiskolára, akiket azután nem voltak hajlandók bevonni a szervezet irányításába.

52 Falvak esetében további gondot jelentett, hogy tavasztól őszig a párttagok többsége mezőgazdasági munkákkal volt lekötve. Ráadásul egyetlen pártszervezet sem tudta önerőből megoldani az egyes pártiskolák ellátását, a párttagok között végzett élelmiszergyűjtési akciókra pedig hosszú távon nem lehetett építeni. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy csak jóval az inflációt követően, 1946 őszén volt képes a megyei vezetés kierőszakolni a falusi szervezetek titkárainak pártiskolára történő behívását.

53 Részben a hiányos pártoktatás, részben a tagfelvétel során tett engedmények következtében, 1946 tavaszán nemcsak a párton kívüli lakosság soraiban, hanem magában az MKP-ban is több helyen felütötte fejét az antiszemitizmus. Mindezt csak fokozták azok a gyermekek elrablásáról és megöléséről szóló rémhírek, melyek ekkoriban borzolták a kedélyeket. A bomlásnak indult pártszervezet, a települések közötti megnehezülő SZML MKP ir. X. 40/e. 5. o.e. 3. tétel, Az MKP Tiszai középjárási titkárának jelentése, 1946. április 25. SZML MKP ir. X. 40/a. 2. sor. 1. o.e. 1. tétel, Szervezési beszámoló az MKP Megyei Bizottságától, 1946. augusztus 25. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 3. o.e. 5. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei választmányi üléséről, 1946. május 26. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor, 4. o.e. 15. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei bizottsági üléséről, 1946. november 14. 23