Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

Jászságban - főleg azokon a településeken, ahol a helyi titkárok kiskirályként viselkedtek - messze elmaradtak legfőbb riválisuk mögött. Az országban felállított 16 választókerületből Jász-Nagykun-Szolnok vármegye önálló kerületet alkotott, s a mandátumok végső megoszlása eképpen alakult: FKgP 10, MKP 4, SZDP 2, NPP 2. A Polgári Demokrata Pártnak ebben a választókerületben nem sikerült mandátumhoz jutnia. A Magyar Kommunista Párt megyei listájáról az alábbi személyek jutottak be a nemzetgyűlésbe: Gerő Ernő, Dr. Kovács Kálmán, Rágó Antal és Gyenes Antal. A választást követően tovább élesedett a küzdelem a szembenálló politikai felek között. A közigazgatási pozíciók választási eredményeknek megfelelő újraosztását, „arányosítását" javasló kisgazdákkal szemben, az MKP ismét a tömegek szervezett tüntetéseinek eszközéhez nyúlva, népgyűléseken követeltette a reakciós tisztviselők eltávolításának folytatását.

36 A tisztogató munkához szükséges adatok gyűjtését házi agitáció megszervezésével mozdították előre

37 és a rendőrség segítségét is igénybe vették. Júniusra az ún. B-listázás előkészítő munkálatai befejeződtek, a megyei bizottság összeállította az egyes községekben szanálandók névsorát. Természetesen az ezt követően elbocsájtottak helyére nem voltak képesek elegendő számú szakképzett párttagot beállítani, de az állások betöltésekor nem is ez, hanem a politikai megbízhatóság számított fő szempontnak. A szakmai ismeretek pótlására egyrészt Szolnokon, Karcagon és Jászberényben szerveztek közigazgatási tanfolyamokat,

38 másrészt bíztak abban, hogy a beállított káderek gyakorlat útján is képesek lesznek beletanulni a rájuk bízott munkába. A szanálások lefolyása ugyan a teljes közigazgatást felforgatta, mégsem jelentett akkora előrelépést az MKP számára, mint azt szerették volna. Az időközben elszabadult infláció erősen visszavetette a párttagok aktivitását, ami a hiányos adatszolgáltatásban is megmutatkozott.

39 Másrészt a szanáló bizottságokba sem csak kommunisták kerültek be, így - különösen a tisztviselők szanálását követően a fizikai munkások szanálásakor - más pártok képviselőivel is állandó kötélhúzásra kényszerültek. A kommunista-kisgazda szembenállás másik kulcskérdése 1946 folyamán a földreform befejezése, illetve felülvizsgálata körüli nézeteltérés volt. Míg az új földhözjuttatottak azt szerették volna, hogy a telekkönyvi kivonatok mielőbbi kiosztásával véglegessé váljon tulajdonjoguk, addig több régi SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 4. o.e. 2. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei bizottsági üléséről, 1946. február 12. SZML MKP ir. X. 40/f. 6. o.e. 4. tétel, Jegyzőkönyv az MKP Kunszentmártoni Szervezetének vezetőségi üléséről, 1946. március 2. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 4. o.e. 8. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei bizottsági üléséről, 1946. június 21. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 9. o.e. 5. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságának 1946. június havi munkájáról, 1946. július 9. 20