Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN 1944-1948 A második világháború során Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, már a Vörös Hadsereg bevonulását megelőzően is szervezkedtek illegális kommunista pártsejtek, elsősorban a városokban. Tényleges fegyveres ellenállásra nem került sor - egyrészt azért, mert a frontvonal hullámzása következtében a német csapatok esetleges visszanyomulásakor az ellenállók komoly retorziókra számíthattak, másrészt a felsőbb pártszervek is arra utasították a fegyvereket gyűjtő csoportokat, hogy harc nélkül várják meg a szovjet csapatokat.

6 Ezért azok a kommunisták, akiket 1944-ig nem vittek munkaszolgálatra a frontra, illetve nem internáltak, az ellenállás békésebb formáiból vették ki részüket. A gyárakban, üzemekben gépeket és nyersanyagot igyekeztek megmenteni az elszállítástól, vagy épp a pusztulástól; az el nem menekült lakosság részére élelmiszertartalékot gyűjtöttek; dezertálásra biztattak magyar katonákat. Az utóbbiakat sebesült, vagy német fogságból megszökött szovjet katonákkal együtt bújtatták. Példaként említhető Tüdős Imre karcagi asztalos, későbbi kommunista párti titkár esete, aki 1944 őszén több, németektől megszökött szovjet katonát rejtegetett és élelmezett lakásán.

7 A Vörös Hadsereg egy-egy városba, községbe történt bevonulását követően, aztán sorra alakították meg a helyi kommunista pártszervezeteket. Szolnokon 1944. november 4-én jött létre 14 taggal a Kommunista Párt

8 szervezete. Az illegalitásból előlépő kommunistáknak ebben a szervezőmunkában és a háborút követő kibontakozás élére állásában komoly segítséget nyújtott a szovjet hadsereg. Tisza Józsefet - mivel őt szánták az MKP első megyei titkárának a helyi kommunisták, - a SZEB szolnoki parancsnoka hozatta haza egy román határ menti munkatáborból.

9 Az MKP mellett más Harcainkra emlékezünk. Visszaemlékezések a munkásmozgalom Szolnok megyei történetéből 1905-1949. Szerk.: Győri Tibor. Szolnok, 1975. 49-50., 98., 129-131., 145., 189-192., 197-200. p. Kommunista képviselőjelöltekről. In: Tiszavidék, 1947. augusztus 14. A párt elnevezése története során többször módosult. 1918 és 1943 között Kommunisták Magyarországi Pártja, 1943 és 1944 között Békepárt, majd 1944 szeptemberétől a Kommunista Párt elnevezést használták egészen 1945 januárjáig, amikor először megjelent a Magyar Kommunista Párt megnevezés. Hivatalosan 1945. február 23-24-én fogadta el az országos pártvezetés ezt az új elnevezést. Harcainkra emlékezünk, 132. p. 13