Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

pártok is bontogatták szárnyaikat, igaz a kommunistákhoz képest némileg lassabban felocsúdva a háború borzalmaiból.

10 Az MKP tagsága elsősorban ipari munkásokból, kisiparosokból, földmunkásokból, gazdasági cselédekből, törpebirtokosokból és kisszámú baloldali érzelmű értelmiségiből tevődött össze. Az újrakezdésben meghatározó szerepet játszottak régi illegális párttagok és 1919-es veteránok, amiből számtalan probléma adódott már 1944 végén is. A megalakuló pártszervek

11 és a szakszervezetek képviselői, minden településen létrehozták az új hatalmi szerveket, a nemzeti bizottságokat, hogy az összeomlott közigazgatás helyébe lépve irányítsák az újrakezdést. Több helyen

12 előfordult azonban, hogy a helyi kommunisták más pártok képviselőit mellőzve, hosszabb-rövidebb ideig kisajátították ennek a szervnek az irányítását.

13 A Tanácsköztársaság hagyományait idéző szemléletnek a továbbélése, a későbbiek során is konfliktusok forrásává vált mind a párton belül, mind a többi párthoz fűződő viszony alakulásakor. Különösen a megyei központtól távolabb eső községekben, legnagyobb számban a Jászságban és a Tiszai Alsójárásban találkozni helyi kommunista „kiskirályok" tevékenységének nyomaival. A kommunisták túlsúlya érhető tetten az Ideiglenes Nemzetgyűlés helyi képviselőinek 1944. december 13-át követő kijelölésekor is. A Nagykunságot a kisújszállási Bakó Kálmán (MKP), Dr. Kovács Kálmán (MKP) és Dr. Pólya László (NPP) képviselték. Szolnokról Rágó Antal (MKP), Dikó Balázs (MKP) és Guba Mihály (FKgP) utazott Debrecenbe. Míg a Jászságot képviselő egyetlen küldötti helyett Baráth Endre (FKgP) sorshúzás útján szerezte meg. A „népfrontos" politikától való eltérések kiküszöbölésére, a helyi szervezetek összefogására, az MKP Központi Vezetősége kezdetben területi titkárságok felállításával tett kísérletet. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye előbb Míg Mezőtúron már 1944. október 10-én létrejött a helyi kommunista pártszervezet, addig például az FKgP. első helyi szervezete a megyében csak 1944. december 17-én alakult újjá ugyanitt, annak ellenére, hogy kisgazda politikusok már november folyamán működési engedélyt kértek a szolnoki szovjet városparancsnokságtól. Megyei központjuk 1945. áprilisában szerveződött újjá. Elnökévé Z. Nagy Ferenc dévaványai kisgazdavezetőt választották. In: Szikszai Mihály: A Kisgazdapárt története Jász-Nagykun-Szolnok vár/megyében. (Kézirat) Hozzájárult a politikai erőviszonyok teljes átrendeződéséhez, hogy a volt kormánypárt, a MÉP előbb beszüntette tevékenységét, majd 1945 elején más szélsőjobboldali pártokkal és társadalmi egyesületekkel együtt, az Ideiglenes Kormány elrendelte feloszlatását. Példaként említhető magának Szolnoknak az esete, de hasonlóan jártak el Kunszentmártonban is. Jól illusztrálja a tagság összetételéből eredő kezdeti nehézségeket, a függelék 3. sorszámú forrása. 14