Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

Debrecen és Kunmadaras honvédalakulatai. A szolnoki küldöttek parancsnoknak Kablay alezredest javasolták, de szóba került Csorba alezredes, a debreceni helyőrség parancsnokának neve is. Dropán őrnagy fogadta ugyan Antal és Szűcs századosokat, az előtte vázolt tervért azonban aligha lelkesedett.

126 Mivel november 3-ra a szolnoki katonai repülőteret körülvették a szovjet tankok, a magyar egységek összevonásának nem volt többé realitása. Bár Antal százados, a karcagi helyőrség parancsnoka ezen a napon több száz kézifegyvert hozatott Debrecenből Karcagra, azokat a nemzetőrség között mégsem osztatta szét, mivel az ellenállást már ő is értelmetlennek tartotta. A szovjet beavatkozás a magyar katonai vezetők közül sokakat nem ért váratlanul. Erre utal Antal József százados kijelentése, melyet a Karcagi Honvédelmi Bizottmány november 3-i ülésén tett. Kifejtette, hogy a szovjet fegyveres erőkre támaszkodva új kormány fog létesülni, mert tűrhetetlen állapot, hogy az országban egymástól független intézkedések, kormányok (sic!) és rádiók vannak. Jóslatnak tűnő szavait a Honvédelmi Bizottmány tagjai, köztük elsősorban Hagymási Jenő százados ekkor még - képtelenségnek tartották.

127 November 4-én reggel a szovjet támadás kezdete után a karcagi tüzérlaktanya forradalmi katonai tanácsának tagjai a harc felvétele mellett foglaltak állást. Antal százados azonban az ütegeket a várostól északra vezényelte ki, nehogy a 4-es főút mellett lévő laktanyából tüzeljenek a megszállókra, vagy amennyiben a szovjetek támadnak, a legénységet és az ágyúkat ne semmisítsék meg. Egy üteget a vágóhíd mellé, a főútvonal közelébe küldtek arra az esetre, ha felsőbb utasítás érkezik a harc felvételére.

128 A szolnoki és a tiszántúli honvédalakulatoktól teljesen függetlenül és egészen másként alakult a jászberényi tüzérezred, s vele együtt Jászberény sorsa. A városban viszonylag jelentős létszámú honvédség állomásozott, mivel nemcsak laktanyával, hanem hadiipari üzemekkel is rendelkezett a település, ahol műszaki tisztek és őrszemélyzet teljesített szolgálatot. A honvédtisztek a helyi forradalmi eseményekben mindvégig kezdeményező szerepet játszottak. Október 27-én Somogyi Jenő századost, megbízott laktanyaparancsnokot választották meg a Jászberényi Munkás Paraszt és Katonatanács elnökének, akit azonban október 3 l-re virradóan egységével együtt Budapestre vezényeltek. A forradalmi tanács új elnöke, Potemkin Károly, helyettese Torma Ferenc honvédszázados lett. Torma azonnal megkezdte a lakosság felfegyverzését. November l-jén Potemkin Károly és dr. Altordai Sándor, a nemzetőrség vezetője a helyi szovjet laktanya parancsnokával megegyezett ugyan, hogy egymásra nem nyitnak tüzet, 126 Uo. 127 Uo. 128 HL, XXV. 2/b. B. 676/1957.; SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e. 50