Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

és a forradalmi bizottság biztosítja a szovjet katonák élelmezését, azonban még ugyanezen a napon további 150 kézifegyvert osztottak ki a nemzetőrség részére. November 2-án a Budapestre vonult honvédség helyett pótezred felállításáról döntöttek, melynek felfegyverzésére a honvédtisztek 300 géppisztolyt hoztak a tápiószecsői fegyverraktárból.

129 A fegyverekkel nemcsak a nemzetőrség, hanem a november l-jén megalakult FISZ tagjait is felfegyverezték, akik a honvédségtől és a rendőrségtől függetlenül, fegyveresen járták a várost. A felfegyverzett fiatalokat, mintegy 240 személyt, november 3-án délután Járomi József, a FISZ elnöke ünnepélyes keretek között feleskette, hogy a haza függetlenségéért és szabadságáért az utolsó csepp vérükig harcolni fognak.

130 Jászberényben gyakorlatilag mindenki fegyverhez jutott, és a környező községeknek is nagyobb számú géppisztolyt, puskát juttattak.

131 Másnap, november 4-én délelőtt Országh István honvéd főhadnagy a fiataloknak fegyverismereti kiképzést tartott a városháza udvarán. A Jászberény mellett állomásozó szovjet alakulat ekkor még nem vonult be a városba. A városban elterjedt szóbeszéd szerint a szovjet laktanya parancsnoka, egy őrnagy a támadásra vonatkozó parancsot nem hajtotta végre, és ezért még aznap agyonlőtték. Ezt semmilyen írásos forrás nem erősíti meg, noha a szovjet parancsnok leváltása valószínűsíthető, mivel november 4-én már más tiszt állt a jászberényi alakulat élén, mint akivel három nappal korábban a Potemkin Károly, dr. Altordai Sándor nemzetőrparancsnok tárgyalt. November 4-én az Aprítógépgyár és a Fémnyomó és Lemezárugyár elé tarackokat vontattak. Dr. Altordai pedig utasítást adott a rendőröknek és a nemzetőröknek, hogy viszonozzák a tüzet, ha a szovjet csapatok támadnak.

132 Úgy tűnt, hogy Jászberényben szinte mindenki, honvédek, diákok és a civil lakosság nagy része készülődik az ellenállásra. „A cél az volt, hogy a hatalomra került Nagy Imre kormányt, amely a semlegességet kimondta, és a szovjet csapatok kivonását követelte, védjük, mert ezzel a Forradalmi Tanács és az Ifjúság is egyetértett. Az adott helyzetben a felfegyverzés kimondottan a szovjetek ellen irányult, mert akkor a sajtóból és más tájékozódási lehetőségekből úgy alakult a helyzet, hogy a honvédség Nagy Imre mellé állt.

133 A civilek lefegyverzése azonban már november 4-én megkezdődött, ugyanis HL, XXV. 2/b.B. 447/1957. JÁROMI, 1995. 101. p. Uo. 115. p. Uo. 123. p.; HL, XXV. 2/b. B. 447/1957. JÁROMI, 1995. 96-97. p. 51