Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)
például Szászberken több, mint 100 db lóré kocsival rendelkeztek. A kocsik megfelelő műszaki állapotáról gondoskodni kellett, ennek megfelelően a járművek nagy-, közép-, és kisjavításon mentek keresztül. A II. világháborút megelőzően a megyében talán 36 gazdasági vasút létezett, hosszuk mintegy 168 km volt. 83 A legsűrűbb volt a gazdasági vasutak hálózata Pusztapó (Kétpó), Tiszatenyő, Kengyel térségében. Itt az uradalmak kb. 8 gazdasági vasutat építettek. Jelentős vonal működött még gr. Szapáry Gyula birtokán (Pusztataskony-Lovászhát), a Nemes-féle gazdaságban Szolnokon, Felső- és Alsószászberken. Kisvasút szállította a terményeket Horthy Miklós kormányzó kenderesi birtokáról a helyi vasútállomásra. A megye legnevezetesebb kisvasútja Horthy Miklós kormányzó kenderesi birtokán működött. Ez a kenderesi állomástól Horthy birtokán a Hosszúháti tanyáig vezetett, s a 6 km hosszú, 600 mm nyomtávú vasúton lovak húzták a kocsikat. Létesítését a kereskedelmi miniszter 68714/1923 sz. rendelete engedélyezte. A vasút terveit Schubert Adolf mérnök készítette. A kisújszállás-kál-kápolnai vasutat a kisvasút azonos szintben keresztezte, majd az állomásnál csatlakozott a vágányok mellé. A gazdasági vasútról történő átrakáshoz, a Selypi cukorgyár az állomáson egy csonka vágányt építtetett. Ezen a kisvasút kocsijairól egyszerre négy vasúti teherkocsit lehetett megpakolni. 1923-ban Kenderes állomása még csak két vágánnyal rendelkezett, ezért 1925-ben bővítették a kenderesi állomást. Ez összefüggésben volt Horthy kenderesi látogatásaival is, a kormányzót hazaérkezésekor mindenképpen egy reprezentatívabb állomásépülettel kívánták fogadni. Ezzel kapcsolatban végeztek bővítést a felvételi épületen és néhány felépítményen. A csonka vágányt meghosszabbították (ezt raktári és rakodó vágánynak nevezték el) ezzel tulajdonképpen három vágányra bővült az állomás. A kisvasúton elsősorban répát szállítottak, ám 1939-ben a működése gyakorlatilag megszűnt. Forster József, az uradalom intézője szerint a gazdaságban termelt cukorrépát ezentúl szekereken és kocsikon szállítják a kenderesi állomásra. Emiatt 1939-1942 között a kisvasút Kenderes állomáson lefektetett sínjeit felbontották. 84 A háború idején a vasút megrongálódott, a földrendezések során pedig a kormányzó birtokát és vele a kisvasutat elkobozták. 1949-ben a vasutat felszedték, a síneket a helyi földművesszövetkezetnek adták át. 85 A II. világháború idején a gazdasági vasutak többsége szinte használhatatlanná SZML Alispáni ir. 467/1947. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár A Kenderes-hosszúháti gazdasági vasút iratai 1923-1942. VI-402/b 528. sz. doboz. SZML Á.É.H. 790/1948. 45
