Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Tiszaszentimrén és Tiszaszőlősön létesítettek nagyobb állomásépületeket. Karcag-Vásártér és Tatárülés (ma Berekfürdő) is megállóhely lett. A vasút építését 1895 júniusában kezdték, a forgalom pedig 1896. május 17-én indult meg

48 A Szolnok-Kiskunfélegyháza vasút építésére az első előmunkálati engedélyt 1888-ban kapta meg dr. Wladár Vilmos szolnoki ügyvéd, s 1891. április 7-én megtartották a közigazgatási bejárást is. 1893-ban e vonalra adtak ki előmunkálati engedélyt gróf Szapáry Frigyes részére is, sőt a Szolnok-Tiszaug közti szakasz megépítésére egy év múlva báró Fechtig Imre is kapott engedélyt. 1895-ben báró Radvánszky Géza és társai szereztek a SzolnokKiskunfélegyháza vonalra építési engedélyt, és megvásárolták az 1891. évi engedélyezett terveket. 1896-ban az összes jogokat és kötelezettségeiket átruházták Környei Izidor mérnök vállalkozóra. A Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal építési engedélyezését a miniszter 1897. március 3-án terjesztette az országgyűlés elé, amely a javaslatot az 1897. évi XIII. sz. törvénnyel elfogadta. Az engedélyezési okirat előírta, hogy a vasútvonal építéséhez részvénytársaságot kell alapítani, és az építkezéshez szükséges tőke megszerzésére részvényeket kell kibocsátani. A Szolnok-Kiskunfélegyháza Helyiérdekű Vasút alakuló közgyűlését 1897. május 9-én tartották Budapesten. Elhatározták, a részvénytársasági alaptőke 35 %-át törzs-, 65 %-át elsőbbségi részvények kibocsátásával szerzik meg. Ezért akartak kibocsátani 6.650 db 200 Koronás törzs-, és 12.350 db 200 Koronás elsőbbségi részvényt. A jelentésekből kitűnik, hogy jóval több, 15.833 db elsőbbségi részvényt bocsátottak ki. A vasút földmunkáit 1897. márciusában Alpáron kezdték meg, és már ez év december 6-án megtartották a műtanrendőri bejárást. A sikeres szemle után 1897. december 9-én indult meg a forgalom. A 64 km hosszú pályán eredetileg állomások és megállóhelyek létesültek Piroskán, Tószegen, Tiszavárkonyon, Vezsenyen, Uj-Bögön, Uj-Kécskén, Tiszaugon, Tiszaalpáron, Tiszaújfalun, Borsihalmon. Kezdetben gőzmozdonyok közlekedtek itt, a motorvontatást 1928 óta alkalmazták.

49 A Jászapáti-Vámosgyörk Helyiérdekű Vasút megépítésére az Új szászJászapáti-Vámosgyörk Helyiérdekű Vasút Rt. kapott engedélyt. Jászapátitól a MÁV Vámosgyörk állomásig vezető 29 km-es vonal Jászdózsa, Tarnaőrs, VADÁSZ István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése. In: Zounuk 12. Szolnok, 1997.132-135. p. HORVÁTH Ferenc: Száz éves a Szolnok-Kiskunfélegyházái vasútvonal (1897-1917) Bp. 1997. 10-26. p. 28