Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

A Mezőtúr-Túrkeve Helyiérdekű Vasutat Túrkeve városa önerőből építette ki. A költségek fedezésére a képviselőtestület hatalmas kölcsön felvételét szavazta meg. A 15 km hosszú vasútvonal a MÁV Szolnok-Arad vonalának Mezőtúr állomásából ágazott ki, és Túrkevén az állomásig vezetett. Átadására 1885. október 5-én került sor.

46 A Mátra-Körösvidéki Helyiérdekű Vasúttársaság több, mint 300 km-es hálózatával a legnagyobb hazai helyiérdekű vasutak közé tartozott. A Mátra vidékét kötötte össze a gabonatermő Alföldön keresztül Erdély határával. Összesen nyolc helyen csatlakozott a MÁV, illetve más helyiérdekű vasutakhoz. Vonalait 1887 és 1899 között négy részben helyezték üzembe. 1887. július 31 -én a Kisterenye-Kisújszállás 126 km-es vonalat, illetve a Mátramindszentnél a Mátranovákig vezető szárnyvonalat adták át, míg a 45 km hosszú KisújszállásDévaványa szakaszt 1889. szeptember 10-én. Két év múlva készült el a 30 kmes Dévaványa-Füzesgyarmat pálya, amit 1891. június 29-én adtak át. A vonal részét képezte még a 81 km hosszú Vésztő-Hollód szakasz is. A Kisterenyétől Vésztőig terjedő vonalhoz tartozott a Pusztataskony-Kisújszállás közti 37 km-es szakasz, amelynek engedményese gróf Károlyi Gyula volt. A Mátrai Vasúti Rt alelnöke, gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter pusztataksonyi uradalmát a vasút érintette. Az ő országosan is jelentős politikai szerepe közrejátszhatott abban, hogy a vasút feltűnően magas állami támogatást kapott. A Debrecen-Füzesabony Helyiérdekű Vasút Debrecen város, a Tiszántúl és Észak-Magyarország között létesített kapcsolatot. Debrecen-Vásártér állomásról indult ki, és Füzesabonynál csatlakozott a MÁV Hatvan-Miskolc vonalához. A 98 km hosszú vaspályából Ohat-Kocsnál ágazott ki a Polgárig vezető 35 km-es szárnyvonal. Ezek átadására 1891. augusztus 5-én került sor. Legjelentősebb építménye a tiszafüredi 364 m-es Tisza-híd.

47 A Karcag-Tiszafüred Helyiérdekű Vasút ötlete már 1878-ban felmerült. Ekkor fordult gróf Csáki Tivadar felhívással a Tisza menti településekhez, hogy támogassák a Karcagtól Füzesabonyig, illetve Kunmadarasról elágazva Tiszafüredig tartó vasútvonal ötletét. Később több elképzelés is napvilágot látott. A végleges terv előzményének számít Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő és Lipcsey Tamás tiszafüredi járási főszolgabíró előmunkálati engedélye. Ok 1890-ben egy évre engedélyt nyertek a Karcag-Kunmadaras-TiszaszentimreTiszaszőlős-Tiszafured közti helyiérdekű vasút létesítésére. A vonal építésére végül 1895. június 22-én adott engedélyt a Közlekedés- és Közmunkaügyi Minisztérium. A vonal 43 km hosszan épült ki, s Kunmadarason, SZML Túrkeve ir. Mezőtúr-Túrkeve közötti helyiérdekű vasút ir. 1884-1913. 47 CSEH G. 1994. 118-119. p. 27