Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

76. Kecskemét városa támogatást kér Jász-Nagykun-Szolnok vármegyétől a tiszaugi híd felépítéséhez 1908. május 27. 12703. sz. Kecskemét th. város közönségétől. 1908. JÁSZ - NAGYKUN - SZOLNOK VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK! SZOLNOK. A tiszaughi révátkelés, mely egyrészt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli része, másrészt Kecskemét város és közvetve Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területének egy része közt közvetíti Tiszán át a forgalmat, mindig nagy jelentőségű volt a Tisza két oldalán elterülő nagy vidék gazdasági életére nézve, s ez a jelentősége a kérdéses területek fokozott benépesülésével és gazdasági fejlődésével együtt növekedett. Ezen tiszai átkelés jelentőségét azonban egyszerre nagy arányban megnövelte az a körülmény, hogy a beruházási hitel terhére a törvényhatósági úthálózat egy része kőburkolattal láttatott, illetőleg láttatik el, amely a közúti forgalmat minden esetre lényegesen emelni fogja, s a törv. hat. közúti szakasz, mely Jász-Nagykun-Szolnok megyéből ezen tiszai átkelésből vezet, már tényleg kiépíttetett, a kecskemét-tiszaughi th. közút pedig Kecskemét város területén ugyancsak ezen átkelési pontig, a legrövidebb idő alatt szintén kőúttá fog kiépülni, emeli még révátkelés jelentőségét az a körülmény, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének újkécske-alpárkiskunfélegyházi kőútja szintén rövid idő alatt kőburkolatot kap s ezen közút a kecskemét-tiszaughi törv. hat. közutat, a Tisza közelében átszelvén, ezen tiszai átkelés forgalmát szintén növelni fogja. Ha még ezekhez hozzászámítjuk, hogy a budapest-tiszai vasút kecskemét-tiszaughi vonala ezen tiszai átkelésig már régóta készen és üzemben van, továbbá, hogy ezen vasutat a szolnok-kiskunfélegyházi helyi érdekű vasút szintén a jelzett tiszai átkelés közelében keresztezi, kétségtelennek látszik, hogy a Tisza két partja közt mutatkozó már most is élénk forgalom lebonyolítására a jégzajlásokkal, áradásokkal gyakran olyankor akadályozott kompátkelés, amikor a gazdasági érdekek ezen ponton a legállandóbb és legbiztosabb közlekedést kívánnák, már most sem kielégítő, s a forgalomnak biztosan várható fejlődése után erős akadálya lesz a Tisza két partja közti élénk közlekedésnek, ezzel a két parton elterülő vidék gazdasági fejlődésének. Ezen okokból szükségesnek, s mindhárom törvényhatóság érdekében állónak véljük, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz a tiszai révátkelésnél egy állandó közúti és vasúti közlekedésre egyaránt alkalmas híd mielőbbi felépítése iránt 259