Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

kérelemmel forduljunk s ezen mozgalomnak teljes eréllyel és odaadással való részvételre a két érdekelt szomszédos törvényhatóságot is felkérjük. Felkérjük tehát a nagyon tisztelt vármegyei törvényhatóságot, hogy ezzel a kérdéssel a legközelebbi közgyűlésén foglalkozni, s amennyiben a kérelmet saját érdekeit is előmozdítónak találja, - amiben nem kételkedünk, - szíveskedjék intézkedni, hogy a három törvényhatóság nevében megszerkesztendő feliratot a három törvényhatóság kiküldötteiből alakítandó nagyobb küldöttség a kereskedelemügyi miniszter úr Őnagyméltóságának mielőbb átnyújthassa. A vármegye közönségének e tárgyban hozandó határozatáról szíves értesítést kérünk. Kecskeméten, a város törvényhatósági bizottságának az 1908 évi május hó 27-én tartott rendes havi közgyűléséből. Kecskemét th. város közönsége nevében: PH. polgármester. főjegyző SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja iratai. 8010/1908. Háromoldalas, géppel írt levél. A Tiszazug falvai már évszázadok óta próbáltak - természet által alkotott elzárt helyzetükből adódóan - megoldást keresni, hogy egy nagyobb várossal kapcsolatot létesítsenek, ahol termékeiket értékesíthetik, fogyasztási cikkeket vásárolhatnak, ügyeiket intézhetik. Kunszentmárton és Szentes mellett erre a célra legjobban Kecskemét jöhetett számításba. A XIX. sz. végén a rév már nem tudta kielégíteni a megnövekedett forgalmi igényeket. Végleges megoldásnak egy állandó átkelőhely felépítése tűnt. A híd megépítésére az első lehetőséget a vasút megjelenése kínálta. 1897-ben megépült a Szolnok - Kiskunfélegyháza vasútvonal lehetőséget teremtve arra, hogy Tiszaugnál csatlkozzon hozzá egy szárnyvonal a Tiszazugból. Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ezért kérte közösen 1908-ban a kereskedelmi minisztert, hogy segítsen felépíteni a tiszaugi hidat. 260