Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

rendkívül megdrágítják a munkát. Ezért úgy döntöttek, hogy az állomás előtt 2 km-re létesített leágazó vágányt meghosszabbítják, és a vasút a várost félkörívben elkerülve éri el a tiszai hidat. A módosítás egy új átmenő pályaudvar kialakítását tette szükségessé, a ma is álló pályaudvar helyén. Az elkészült Szolnok-Debrecen vonalat és az új szolnoki indóházat 1857. november 19-én adták át.

41 A Tiszavidéki Vasút, már a szolnok-debreceni vonal befejezése előtt, 1857 tavaszán megkezdte a vasút építését Arad irányába. Hosszas viták után a debreceni és az aradi vasút csatlakozási pontját is megváltoztatták, ezt nem Törökszentmiklósnál, hanem Száj ólnál jelölték ki. A 143 km hosszú vonal rövid idő, mintegy másfél év alatt el is készült. A földmunkák nagy részét még 1857ben elvégezték, 1858-ban a pályatest, átjárók, hidak, vízátereszek, sorompók, állomások és őrházak megépítésére került sor. A vonalon 7 felvételi épület készült el. A rendszeres közlekedés az aradi vonalon 1858. október 25-én indult meg. A vasút létesítményei közé tartozott a szolnoki vasúti javítóműhely, a későbbi MÁV Járműjavító is. A Tiszavidéki Vasút 1879-1880 között építette a 20,4 km hosszú MezőtúrSzarvas vasútvonalat is. Ennek közigazgatási bejárását 1879. május 26-án tartották, és rövidesen megindult az építkezés is. A kivitelezési szerződést Reisinger Bernát és Klein Dávid vállalkozókkal kötötték meg. Az 1879-80-as kemény tél, és az utána következő tartós esőzés, áradások hátráltatták az építkezést, de a munkákat így is befejezték április végéig. A vonal jelentősebb építménye a 208 m hosszú fahíd volt a Körösön. A vasutat 1880. május l-jén adták át.

42 A Magyar Államvasutak építkezései A Hatvan - Szolnok vonalat már a MÁV építette, a Pest - Miskolc és a Pest - Szolnok vonal összeköttetésére. A munka 1871-ben kezdődött, a kivitelezői szerződést a MÁV az Angol-Magyar Bankkal és Sepper János vállalkozóval kötötte meg. A vasút Szolnokon a Tiszavidéki Vasúttársaság vonalához csatlakozott, külön szárnyvonal vezetett a Tisza partra, ahol a hatvani pályaudvar épült. A vonalat 1873. március 10-én adták át. A személypályaudvar használatát úgy oldották meg, hogy a Tiszavidéki Vasúttal 1874-ben kötött szerződés szerint, a szolnoki indóház bonyolította le a Hatvan felől jövő személyforgalmat. A hatvani teherpályaudvar részére a Tisza-partján a régi indóház környezetében TÓTH Emil: A Tiszavidéki vasút történetének rövid ismertetése 1-2.In: Vasút és Közlekedési Közlöny, 1929. 2. sz. 17-18. p. - 4. sz. 43-44. p. CSEHG. 1997. 31-34. p. 24