Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

terület kisajátításokat végeztek. Az 1875. május 18-ra elkészült teherpályaudvar őrházakkal, mozdonyszínnel, vízállomással és szénraktárral rendelkezett.

43 A Rákos-Új szász vonal építésével a MÁV célja az Osztrák Államvasút tulajdonában lévő Budapest-Cegléd vonal elkerülése volt. A hatvan-szolnoki vasútból Új szásznál ágazott ki, és a Budapest-Hatvan vonalba Rákoscsabánál torkollott be. Az építési munkákat 1881-ben kezdték, és a 74 km hosszú vonalat 1882. március 12-én nyitották meg. A vonal főbb állomásai Rákos, Maglód, Nagykáta és Új szász voltak, közülük egyidejűleg kibővítették Rákos és Új szász állomásait.

44 Helyiérdekű vasútvonalak Az 1880-as évektől a helyiérdekű (vicinális) vonalak építése került előtérbe. Ezek létesítését két törvény, az 1880.évi XXXI., majd az 1888. évi IV. te. szabályozta. A fővonalaknál jóval gyengébb felépítésű, és olcsóbb vasutak a helyi áru- és személyszállítás érdekeit szolgálták. Ezek létesítésére az engedélyt nem az országgyűlés, hanem a miniszter adta meg, az építéshez a tőkét az állam, a vármegyei törvényhatóság, a helyi önkormányzatok, a birtokosok hozzájárulása, valamint részvények árusítása biztosította. A vasúttársaság csak akkor alakulhatott, ha az össztőke 30 %-a már biztosítva volt. A hiányzó összeg legnagyobb részét elsőbbségi részvények árusításával fedezték. Ezek tulajdonosai osztalékot hamarabb kaptak, mint törzsrészvényesek. A helyiérdekű vasút kiépítését megelőző közigazgatási, valamint a vasútépítési munkák utáni műtanrendőri bejárásokon megjelentek a megye, az érdekelt önkormányzatok, a közlekedési miniszter és a MÁV üzletvezetőségek képviselői. A bejárásokon jegyzőkönyvet vettek fel, és felterjesztették a közlekedési miniszternek. A jegyzőkönyv egy példánya rendszerint a felterjesztőnél maradt, és irattárba került. Ezek közül jó néhányat később a levéltár őrzésébe adtak, amelyek a helyiérdekű vasutak kiépítésének fontos forrásanyagát képviselik. A helyiérdekű vasutak közül elsőnek a Pusztatenyő-Kunszentmárton vonallal foglalkozunk. Ezt az indokolja, hogy eredetileg fővonalnak szánták. Az előzményekhez tartozik a Hatvan-Szolnok vasút létrehozása, ami az Északi Államvasútvonal Salgótarján-Losonc-Ruttka vonalának szárnyvonalaként épült. Célkitűzés volt, hogy a magyar Alföldet összekössék a német területekkel, a Kassa-Oderberg vonalhoz való csatlakozással. A szolnoki leágazás egyúttal Magyar vasúttörténet 1. köt. A kezdettől 1875-ig. Bp. 1995. 201. p. CSEH Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk 9. Szolnok, 1994.113. p. (Továbbiakban: CSEH G. 1994.) 25