Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Ezen régi Közönsége a Megyének számlál 12.548 lakosokat; vágynak öt országos vásárjai, ugy mint Febr. 22-ik, Május 24-dik, Jul. 13-ik, Szeptember 29-ik és November 30-dik napjában, melyek közül négyre 1734-ik esztendő VI. Károly Császár akkori Fejedelem alatt, az ötödikre pedig 1807-ik esztendő mostani ditsőségessen uralkodó l-ő Ferentz alatt nyerte a Kegyelmes engedelmet. Heti vásárokat még eddig nem gyakorolt, hanem telyes reménységgel van, minekutánna már a részére kiadandó királyi privilégiumért a Felséges Trónushoz folyamodott volna, hogy azokra, Ő Csász. Kir. Apostoli Felségétől a kegyelmes engedelmet meg fogja nyerni. Esztendős vásárjai, Szarvas marha, ló, juh, sertés kereskedéssel virágoznak. Föld-birtokos lakossai leginkább Szabad Kir. Debretzen várossába viszik termesztvényeiket elárúlás végett. 2. Heves Vármegyei Puszta Bánhalmán lévő, legközelebbi Posta státiótól a Kerület kebelében menő ezen posta útnak Szabólts Vármegye határjáig, nevezetessen pedig a Szent Ágotái vendég-fogadóig részenként való messzessége következendő: ugy mint Puszta Bánhalmától, vagy is az ott lévő Posta státiótól a Kun Hegyesi határ szélekig 1.900 folyó ölek, innen a Kun Hegyesi határszéltől Kartzag mező várossának közép pontjáig 12.720 folyó ölek; a honnan végre Szabólts vármegye határjáig, vagy is a Hortobágyi Nagy Hidig 5.850 folyó ölek vágynak; és igy egybe számitván, Puszta Bánhalmától, a Nemes Megyén keresztül, Szabólts vármegye határjáig 20.470 folyó ölek, vagy 4.000 ölekkel számítva 5 Austriai mértfbldek, és 470 folyó ölek találtatnak. 3. Ez a posta út, sehol egész menetelén, mesterségessen elkészitve nintsen, hanem a maga természeti állapotjában áll fent, de a mellett az azon található számos töltések, mellyek ugyan résszerént oda fuvaroztatott, résszerént pedig két oldalról árkokból kihányt földből állanak, azt járható állapotban helyheztetik mind addig, míg őszi és tavaszi időkben a hosszas essödzések bekövetkeznek. Ugyan is azokban az idő szakaszokban az érdeklett útnak járható bátorságos voltát a tapasztalásnál fogva tsak nem lehetetlen eszközleni, minthogy a földnek ereje miatt a töltések által is tsak azt lehet véghez vinni, hogy az utazók vizet gázoltatni, ne kéntelenittesenek. A föld áraljában termékeny fekete agyag, néhány tsekéllyebb széles lapályokat nem vévén tekintetbe. 4. A Kartzagi határban keresztül mettzi ezt az utat 1-ször az Aranyos ér, a mellyen 120 folyó ölnyi hosszúságú töltés, és 1 égetett téglákból, egy boltozatra készült 7 folyó ölnyi hosszúságú, és 2 öles belső világosságú híd találtatik. 2szor a Zádor-ér, a hol 600 folyó ölnyi hosszúságú töltés van, és ekkoráig egy 40 öles hosszú s 3 öl szélességű kő híd 9 bolthajtásokkal állott fent; de melynek ezen folyó esztendei Április hónapban a hirtelen eláradt rendkívül való víz mossa 4 bolthajtásait elseprett, és egészen semmivé tett, úgy hogy a nevezett éren való általjárás a dühösködő árvizek megtérésének idejétől fogva egymással szorosan egybe kaptsolt fenyő szálakon eszközöltetik. Továbbá 3-szór keresztül 100