Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)
mettzi az úgy nevezett Lözér-ere, a mellyen töltés, és két rendbeli kisebb fa hidak vágynak készítve. A megnevezett ereket folyóknak éppen nem lehet tartani, hanem inkább úgy lehet tekinteni, mint víztartó fenekeket, minthogy azok a Hortobágy folyójának mindenféle vízi plántákkal be nőtt, s különben is tsekély esetü teknőjéből kiszorított felesleges vizet áradás idején befogadják ugyan, de többnyire nyár végeztével kiszoktak száradni, s annál fogva az azokon való menetelt, minthogy töltésekkel is meg vágynak erössitve, tsak a mostanihoz hasonló rendkívül való áradások akadályoztathatják meg. A fent irtakon kivül találtatnak még ezen az úton Kun Hegyestől Kartzagig 180 és Kartzagtól Szabólts Vármegye határjáig 261 folyó ölnyi töltések, és két kisebb fa hidak, - dobogók; és így öszveséggel vágynak ezen az út menetelén 1.401 folyó ölnyi töltések, 1 kő és 1 égetett téglákból készült híd, azonban 4 kisebb fa hidak. Ha pedig a szükség úgy kivánnya, mind töltések mind hidak esztendőnként újonnan is állitatnak fel. Révek avagy vámok a Kerület kebelében ezen az úton sehol sintsenek. 5. Az egész út egyenes földön lévénn, minden hegy, vagy felemelkedett partok nélkül, azonban kereskedésre, főképpen a Nemes Megyében való bejövetelétől fogva, Kartzag mező várossáig éppen nem használtatván, a vontatásról, vagy annak közönségessen meghatározott áráról említést tenni nem lehet, mert az esetben, midőn Kun Hegyes Közönségének lakossai ezen két várost egybenköttetésben tartó közösülő úton fuvaroznak, jószágaikat felesleg terhelni nem szokták, úgy hogy egy vonó jószágra legfelyebb négy mázsa tehernél többet nem raknak. Meg történik ugyan ezen az úton, főképpen Kartzagról Szabólts vármegye határjáig, rossz, sáros, vizes időben, hogy nem tsak a teherrel utazók, hanem még a forspontozó uraságok is vonó jószágokra szorulnak, a melly esetben a megjutalmaztatás a vontatni kívánóknak szabad tettzésétől függ. 6. A Kerületbeli lakosoknak szokása szerént három, legfelyebb négy Mázsáig terhelvén minden darab vonó jószágot, ezt az utat megjárhatni jó útban 7 óra alatt, Őszi és Tavaszi essődzések idején pedig a földnek természeti erejénél fogva, annak megjárasára egy egész napot is könnyen lehet számolni. 7. A nappali, valamint az éjszakai legeltetéstől is fizetődni szokott fu-béren kívül minden iga vonó jószág után két, vagy három krajcár számítván váltóban, a fuvarozók minden egyéb fizetéstől mentesek. Az idegeneknek való fuvarozás pedig a Nemes Megye kebelében szokáson kívül lévén, a fuvar béreket tudni nem lehet. 8. Átaljában egész a Szabólts vármegyei határ szélekig leg nagyobb akadálya ezen út talpkövessen való készítésének az ahhoz megkívántató matériáléknak nem létté; minthogy a követ két, s nyoltz mértföldnyiről, Eger várossá tájékáról kellene közelebbről fuvaroztatni, és mivel helyben homok sem találtatna elegendő mennyiségben. Ennél fogva egyebet óhajtani nem lehet, mint azt; hogy 101
