Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

GÖRÖGÖK A JÁSZKUNSÁGBAN A befogadó környezet A jászkun elnevezés két, etnikumában, életmódjában és kultúrájában is eltérő néptöredék, a jász és a kun népnevet őrizte meg. A török eredetű kunok a XIII. században, IV. Béla telepítő politikájának eredményeként kerültek Magyarországra, ahol a Tiszántúl, Temesköz és a Duna-Tisza közének elnéptelenedett tájain telepedtek le. Az iráni eredetű jászok részben a kunokkal együtt, nagyobb számban pedig a XIV. században érkeztek Magyarországra. A jászok és a kunok privilegizált, katonáskodó népelemként telepedtek le Magyarországon, ahol területi autonómiát és személyes szabadságot kaptak. Nem tartoztak földesúri szolgáltatásokkal, s ezen a területen nem alakult ki a jobbágy - földesúr viszony. A jászkunok földje a török hódoltság idején is koronabirtoknak minősült. Tulajdonosa az uralkodó volt, aki ezt a jogát a mindenkori nádor útján gyakorolta ő volt a jászkunok főbírája, legfőbb felettes hatósága. A kiváltságok nyomán a jászkunok különleges önkormányzati jogállással rendelkeztek, amely a szabad királyi városokéval mutat hasonlóságot. A kivételezett jogi helyzet jelentős kötelezettségekkel párosult, háborúk idején mindkét népelem tagjai a királyi zászlók alatt voltak kötelesek katonáskodni. A török hódoltság idején jelentős elnéptelenedés következett be a Jászkunság területén. A lakosság száma legnagyobb mértékben a Kiskunságban csökkent, a felszabadító háborúk pedig elsősorban a Nagykunságot sújtották. Fekvésénél fogva a Jászság maradt a legvédettebb terület ebben az időben. Az újratelepülés során a lakosság nagy része kicserélődött, s ettől az időtől már nem beszélhetünk tiszta jász és kun népcsoportokról. A jászkun elnevezés már nem elsősorban etnikai megjelölés, sokkal inkább a terület kiváltságos helyzetéből adódó megkülönböztetés, összetartozás kifejezője. A három kerületből 1696 után vált egységes adózó és igazgatási kerület - Jászkun Kerület 49 nevén. ' A jászkunok gazdasági, társadalmi és politikatörténetével kapcsolatos legújabb összegző munkák: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása. Szolnok. 1995.. BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok. 1991., BAGI Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redepciótól a polgári forradalomig 1745-1848. Szolnok, 1995. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első évszázadában. Debrecen, 2000. A rövid áttekintés a fenti munkák felhasználásával készült. 48 BAGI G. 1991. 9-12. p.. A katonáskodásról: BOTKA János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig. Antológia Kiadó. 2000. 49 BÁNKINÉ MOLNÁR E. 2000. 17. p. 23