Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

A templom költségvetését 1793-ban Jung József pesti építőmester készítette el, aki ebben az időben a pesti görög templom építését irányította.

148 A karcagi templom végül nem az ő, hanem Rábl Károly gyöngyösi építőmester munkája nyomán épült fel, akivel több alkalommal dolgoztak együtt a Nagykunságban és a Jászságban is. A karcagi görög templom épülete külsőleg a korabeli hazai barokk stílusirányzat jegyeit viseli magán, alig különbözik a katolikusok számára hasonló stílusban épült templomoktól. Bár belső tere nem a bizánci centrális, hanem a korabeli hosszanti elrendezés szerinti, de hármas tagolása a liturgia által meghatározott ősi bizánci szabályokat követi. Az ortodox templomok legjellegzetesebb, leggazdagabban díszített része a szentélyt a templomhajótól elválasztó képfal, az ikonosztázion, amely tartalmi gazdagságával részben igehirdetési funkciót is betölt. Igazolja BERKI Feriz szép megfogalmazását, miszerint az ikon nem egyszerűen műtárgy, hanem a mindenségre nyíló ablak festményekbe foglalt hit és imádság.

149 A karcagi ikonfalon 57 ikontáblát helyeztek el, melyek ó-és újszövetségi jeleneteket, szentek életéből vett történeteket ábrázolnak. A karcagi ikonfestők neve nem ismeretes, feltehetőleg két mester munkájáról van szó, akiknek elgondolása a képfalon egységes formában valósult meg. A stílusjegyek alapján egyikük keleti iskolázottságú volt, másikuk pedig a nyugati egyházművészeti hagyományokhoz kötődött.

150 Az ikontáblákhoz harmonikusan illeszkedik a keret művészi fafaragása, amely barokk stílusban készült, copf elemekkel és a Naxos szigetéről származó egri fafaragó mester Jankovicz Miklós munkáját dicséri.

151 A magyarországi görögök templomaikat drága, jó minőségű anyagokból készítették és igényes műalkotásokkal rendezték be, melyek egy részét szülőhazájukból hozatták. A karcagi egyházközségben megőrzött műalkotások közül az ikonosztázionon kívül kiemelkedik a baldachinos oltár és a szószék. Az 1799-ből származó ószláv felirattal ellátott festett sírlepel feltehetőleg a ráckevei műhelyből került ki. Az egyházközség könyvállományában közel száz vallásos tárgyú nyomtatvány, közöttük 56 görög nyelvű kiadvány található a XVIII. századból. Az egyetlen kéziratos könyv 1742-ből származik, a nyomtatott könyvek nagy része pedig velencei kiadású, közülük a legkorábbi az 1687-ben kiadott Ó-és Újszövetség.

152 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc.4. No. 104. D.Dr. BERKI Feriz: Az ortodox kereszténység. Bp. 1984. 133. p. NAGYM. 1988. 23-49. p. Munkásságáról: NAGY Márta: NIKOAAOC IQANNOY TAAHAOPOC (Jankovicz Miklós) kb. 1750-1817. fafaragó mester egri műhelye. In: Zounuk 5. Szolnok, 1990. 9-25. p. NAGYM. 1988. 31-32. p. 54