Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

A balkáni kereskedők jogi helyzetének rendezésére tett kísérletek hosszú folyamatában a felsőbb rendeletek nyomán gyakran került sor különböző szempontú összeírásokra. 1737-ben az osztrák-török háborús események miatt elrendelték a görög boltok áruinak összeírását, hogy az esetleges jóvátétel céljaira igénybe vehetők legyenek.

63 Több helyen bezárták azokat az üzleteket, ahol tiltott árukat találtak. Elkészült a jászkunsági boltok összeírása is, de boltbezárásra sehol nem kerül sor. A kiküldöttek minden esetben azt jelentették, hogy a görögök „tilalmas portékával nem kereskednek." Ennek ellentmond az összeírásokban szereplő nyugati áruk gazdag választéka, de különösen a csaknem minden boltban megtalálható jelentős mennyiségű puskapor és sörét, ami kifejezetten tiltott áru volt a görögök számára a törököknek való kémkedés t i • • 64 vadja miatt. A belföldi kereskedők további sorozatos panaszai nyomán a kormányszervek kénytelenek voltak egyre szigorúbb rendeleteket kiadni. 1741ben Mária Terézia úgy rendelkezett, hogy az idegenek közül csak azok folytathatják a kereskedést, akik feleségüket, gyermekeiket Magyarországra hozzák, azok pedig, „akik az Ottoman portának is bármiképpen alattvalói, minden más kereskedéstől, mint amelyet a törökkel kötött kereskedelmi szerződés nekik megenged, teljességgel eltiltassanak. " 63 A rendeletet a legtöbb érintett kereskedő továbbra is figyelmen kívül hagyta, s ahol a görögök áruira szükség volt, nem kérték számon annak végrehajtását. 1745-ben Grassalkovich Antal Arad megye főispánja maga adott engedélyt a megyében élő görög kereskedőknek arra, hogy bárhol és bármivel kicsiben is kereskedhessenek. A harmincadosok fellépésével szemben a megye fegyveres erővel akadályozta meg áruik lefoglalását. Amikor a főispánt ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy a megye lakóinak érdekében tette az intézkedést. „A néptől csak nem lehet azt kívánni, hogy 10-12 mérföld utat tegyen meg a legkisebb bevásárlások miatt. "

66 Jászberény város - néhány más várossal és megyével együtt - a következő indokkal kérte a Helytartótanácstól a görögök kereskedésének engedélyezését: „...mivel azon a vidéken nincsenek szabad királyi városok, s így kereskedők sem, ha a faluba hébe-hóba nem jönne a görög, a nép a legegyszerűbb házi szükségleti cikkeket is csak több napos fáradsággal s munkája elhanyagolásával szerezhetné meg. " 6/ 1753-ban újabb összeírás készült a görög kereskedők árukészletéről, ezúttal a török áruk nélkül. Az összeírás adatait bizonyítékul kívánták BUR M. 1985. Jászsági boltok összeírása: SZML Jászkun Kerület Közig. ir. D Capsa II. Fasc. 2. No. 8. Magyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvénycikkek. Bp. 1901. 37-38. p. ECKHART F. 1918. 361-362. p. Uo. 366. p. 28