Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

felhasználni arra vonatkozóan, hogy a görögök a tilalmakat megszegve helyi és nyugati piacokon felvásárolt árukat tartanak boltjaikban. Az összeírás nyomán keletkezett források fontos adatokat tartalmaznak a görög boltok árukészleteiről.

68 A számos eredménytelen korlátozó rendelkezést követően 1754-ben elrendelték a török alattvaló görögök első országos összeírását, amely elsősorban a görögök üzletvitelére vonatkozott.

69 Az összeírás alkalmas arra, hogy belőle a létszámadatokon túl a kereskedők közötti munkamegosztást is rekonstruálhassuk. A boltok egy részében önállóan tevékenykedtek a görögök, többen azonban társkereskedővel dolgoztak, akivel egyenrangú kapcsolatban álltak. Sokan foglalkoztattak kis boltjaikban legényt, aki a későbbiekben maga is önálló kereskedővé válhatott. A hierarchia alsó szintjén az inasok álltak, akik nem elsősorban kereskedői munkát végeztek, feladatuk inkább az üzlet rendben tartása, takarítás, rakodás, kisegítő munka volt. A források szerint a jászkunsági boltok többségében nem egyedül dolgoztak a görög kereskedők. Ez azt is jelenthette, hogy míg egyikük a boltban tartózkodott, társa járta a vidéket, terményt vásárolt, házhoz vitte az árukat, pénzt kölcsönzött. Az 1754-es összeírás idején a Jászkun Kerületben összesen 75 balkáni kereskedő élt, közülük 33 önálló kereskedő volt. Mellettük 19 társkereskedő, 7 segéd, 8 inas és 8 szolga tevékenykedett a jászkunsági boltokban.

70 A görögök második országos összeírására - amely már a hűségeskü letételét készítette elő - a Helytartótanács 1769. április 25-én kiadott rendelete alapján került sor.

7

' A Jászkun Kerületben 1770 áprilisára készült el az összeírás, melynek eredményeit az 1770. április 7-i kerületi közgyűlésen ismertették, majd a kimutatást a Helytartótanácshoz továbbították.

72 A részletes útmutató alapján elkészített összeírás igen sokrétű információkat tartalmaz a görög kereskedőkről, olyan jellegűeket is, melyek más forrásokban a korabeli magyar lakosokról sem áll rendelkezésünkre (kivéve pl. az országos körözéseket). Az összeíróknak a következő kérdésekre kellett választ kapniuk: A kereskedő neve, kora, vallása, személyleírása, származási helye, hány éves korában, milyen körülmények között jött először Magyarországra, mikor járt utoljára szülőföldjén, milyen úti okmányokkal rendelkezik (egészségi bizonyítvány, útlevél, a türelmi adó és tartózkodási díj befizetését igazoló okmány), milyen útvonalat kíván igénybe venni, jelenlegi 68 BURM. 1985. 268. p. 69 Uo. 70 OL Helytartótanácsi Levéltár. Mise. Fasc. 2. No. 8. 71 FÜVES Ö. 1966. 96. p. 72 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. C Capsa VI. Fasc. 4. No. 24 V

2 29