Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)
Ebbe a környezetbe már a XVII. század végétől egyre nagyobb számban érkeztek áruikkal a helyi lakosoktól nyelvükben, vallásukban és szokásaikban is teljes mértékben különböző balkáni kereskedők. Fogadtatásukban fontos szerepet játszott az a tény, hogy a Jászkunságban az ipar és kereskedelem az országosnál is alacsonyabb színvonalú volt. Az egymástól távol fekvő kerületek között nem alakulhatott ki tartós gazdasági kapcsolat, nem volt jelentős az árucsere, amihez a korabeli útviszonyok fejletlensége is hozzájárult. A kiváltságos közösségek lakosai nem tudták kihasználni azt a lehetőséget, amit a vám- és harmincad mentesség jelenthetett volna számukra. A helyi szabadparaszti társadalom értékrendjében a mezőgazdaság volt kiemelt jelentőségű, minden más foglalkozás csak alárendelt szerepet játszhatott. Bár a XIX. század első felében - amely a mezővárosiasodás időszakának számított - a Kerületben 7-ről 2l-re nőtt a mezővárosok száma, ez nem jelentett alapvető változást. Az ipar és kereskedelem meghaladta ugyan a jobbágyfalvak színvonalát, de messze elmaradt a szabad királyi városokétól. 51 A kereskedelmi viszonyokra jellemző, amit PALUGYAY Imre 1850-ben így fogalmazott meg: „Kereskedést nem igen találni a jászkunoknál, kivéve néhány ló és marha kupeczet és Pestre járó tyukászt, a boltok nagyobb részt görögök és zsidók kezei között vannak. Vándorkereskedés és letelepedés -Az első évtizedek az új hazában A Duna-Tisza közén fekvő Jászkunság csaknem teljes egészében a hódoltsági terület része volt, így már a török időkben megjelentek itt a görög kereskedők, akik török alattvalóként szabadon közlekedhettek, kereskedhettek. A törökök elvonultával, a terület elnéptelenedésére utaló jelentés szerint „nem is maradt utánuk más, csak a görög és a zsidó. " 5 Ha túlzónak is tekinthető ez a megállapítás, a görögök korai jelenlétére utal, hogy az 1699-ben készült ún. Pentz-féle összeírásban olyan görög eredetű családnevek is szerepelnek, mint Nyrco, Pap, Marko, Rózsa, 111 íja, Szappanos. 54 Néhányan bizonyára már ebben az időben letelepedtek ezen a vidéken, s az is feltételezhető, hogy hozzátartozóik vándorkereskedőként keleti és nyugati árukkal egyaránt ellátták Sl BAGIG. 1991.28-30. p. PALUGYAY Imre: Jász-Kun Kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest. 1854. 87. p. 53 SCHÄFER L. 1930. 9. p. 54 A Német Lovagrendnek történő eladás előtt a Kamara elrendelte a Jászkunság népességének és vagyoni állapotának összeírását. Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) Urbaria et Conscriptioncs. Pasc. 71. No. 4. (Másolata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található) 33., 61., 63., 69.. 265., 321. p. 25
