Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

felében a háború hatása a közegészségügyben jelentkezik.

66 A vármegyei tiszti főorvos valamennyi félévi jelentésében leírja, hogy a kórházakban a súlyos sebesülteket látják el, a kórházaknak a sebesültek "operációs" feladatait kell ellátnia. Műtéteket végeznek. A civilek, a polgári lakosok a kórházakból szinte teljesen kiszorultak.

67 A tüdőgümőkór veszélye, a rossz helyzet változatlansága is valamennyi jelentésben és csak így található. Az egész időszakra általánosítható. Ezért az éves részletekben ezekről nem írok. Mivel a kórházakkal kapcsolatos vélemény szinte szó szerint azonos a fentiekkel minden évben az ismétlések elkerülése miatt, az éves részletezéseknél külön erről nem írok. Új részletek a jelentésekben és egyéb anyagokban nincsenek. 1910-ben rendkívüli esemény a közegészségügyben nem volt. A kolera veszélye az országban jelentkezett. A megyei megelőző, óvó rendszabályok a betegség elterjedését megelőzték. Járvány nem lépett fel. 1911. első félévében a közegészségügyi helyzet kielégítő. Heveny fertőző betegségek nagyobb számban nem voltak. A fellépők enyhe lefolyásúak. Az alispán a heveny fertőző betegségek és a kolera ellen körültekintő, megelőző intézkedéseket tett. A vármegyei tiszti főorvos és a járási orvosok az intézkedések végrehajtását a helyszínen ellenőrizték. Ezeknek köszönhető, hogy nagyobb ragály és kolera nem volt. Az orvosok nyugdíjügyének rendezését sürgették, mivel ez megyei gondokat okozott. Egyes kisközségekben, de még a vármegyében is az orvosi állásokat alig tudják betölteni. Ennek oka részben a szűkös anyagi megélhetés. Az orvosok nyugdíjügyének rendezése magában is számottevő változást fog eredményezni. Véget vetve annak a szomorú állapotnak, hogy "az orvos családja a családfő halálával vagyon híján nyomorba jut".

68 A közigazgatási bizottság kéri a kormányt "... hogy a közegészségügynek legfontosabb szervei és munkásai és községi- és körorvosok nyugdíjazására törvényjavaslatot mielőbb előterjeszteni méltóztassék ..." A miniszterelnöknek címzett kérelmet a bizottság elnöke dr. Horthy Szabolcs főispán írta alá.

69 1912. első félévében a közegészségügyi helyzet kedvező. Heveny fertőző betegségekből csak egyedi esetek voltak. Enyhe lefolyásúak és kevés áldozatot szedtek. Gyermekágyi láz, bárányhimlő, hasi hagymáz, szamárköhögés, fültőmirigylob fordult elő. Járvány nem alakult ki. Az év második fele az elsőnél jobb volt. A megelőző óvintézkedések eredményeként heveny fertőző betegségben megbetegedett kevesebb volt, enyhébb lefolyással. A gyümölcsérés idején nagyobb mértékben a gyomor- és bélhurut terjedt el. 1913-ban a közegészségügyi állapot az előző évinél rosszabb volt. A ragályos betegségek közül a vörheny, toroklob, kanyaró terjedt. A gyermekek között a bélhurut volt számottevő. Járvány jellegük mellett szerencse, hogy enyhe lefolyásúak voltak. SZML Közig. Biz. ir. I. 60/1916. 68 Uo. 37