Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

A rettegett kór a kolera ismét megjelent. Kolerás megbetegedések Tiszaroff, Tiszabura, Tiszabő községekben jelentkeztek. Szolnok rendezett tanácsú városban erősen támadt. A kolera fertőzésben a közegészségügy orvosai a Tisza vizére gyanakszanak. A bakterológusok vizsgálataikban a vízben bacilusokat nem találtak. A tiszti főorvos örömmel jegyzi meg, hogy a lakosság lassan megszabadul attól a rögeszméjétől, hogy a Tisza-víz ivása gyógyító hatású és ennek a víznek egészséget fenntartó ereje van.

70 A gyors és fáradhatatlanul végrehajtott óvó intézkedések a kolera továbbterjedését és járvánnyá fejlődését megakadályozták. A tüdőbetegség és terjedésének leküzdésére dispensairek (beteggondozó intézetek) kiépítését megkezdték. Kormánysegély érkezése után azonnal megkezdhetik működésüket.

71 Kormánysegély nem érkezett. A hadi készülődés, az I. világháború kitörése az intézmények lelkesen indult szervezését anyagi erők hiányában lassan elsorvasztják. 1914. első féléve a megelőző évekhez hasonlóan indult. A közegészségügyi helyzet kedvező. Heveny fertőző betegség egyedi esetekben fordult elő. Járvány nincsen. A második félévben a helyzet megváltozott. A háború kezdetét követő hónapok, évek alispáni jelentései mind azzal kezdődnek, hogy megfogyatkozott létszámmal, nehézségekkel ugyan a közigazgatásra háruló feladatokat ellátták. Ezek a feladatok a központi akarat függvényében változtak, (mozgósításból adódó feladatok, aratás, betakarítás, élelem biztosítása, közlekedés stb.). A közegészségügy háttérbe szorult. A megye közegészségügyét közvetetten-közvetlenül érintik a hadi események és a frontok higiénikus állapota, valamint egyéb tényezők következményei. A Monarchia csapatainak, (melyekben a magyarok is szolgáltak) augusztus 12-23 közötti sikertelen szerbiai Drina melletti harcai, az augusztus 23-án kezdődött nagy veszteségekkel járó első galíciai hadjárata a sebesültek tömegének a megyébe kerülését jelentette. Az egyébként is szűkös, bővítést igénylő közkórházakból a civil, polgári betegek szinte teljesen kiszorultak. A háború másik következménye, hogy a már leküzdött súlyos, ragályos betegségek, a harctérről visszatért katonák közvetítésével ismét fellángoltak. A kórházak a súlyosan sebesülteket látták el. Műtéteket végeztek, az utókezeléseket biztosították. Újra jelentkeznek az előző években már leküzdött félelmes, ragályos betegségek. A kolera, a has- és kiütéses tífusz, a himlő és addig a megyében ismeretlen spanyol nátha. 1914. harmadik negyedévének végén és a negyedik negyedévben a harctérről hazatérő beteg katonák hozták a ragályt. A kolera és hastífusz jelentkezett. Az előfordult esetek súlyosak voltak. 40 % halálozás volt. Kolerás megbetegedések 10 községben fordultak elő. Az egyéb járványos betegségek szórványosan jelentkeztek, enyhe lefolyással.

72 70 Uo. L SZML Közig. Biz. ir. I. 4/1917. 38