Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

kenységét ismerve megbízást kapott a munkájában Tiszántúlra kiható és ott elhelyezésre kerülő "Bábaképezde" megszervezésére. "Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye vezetői áldozatra kész megértéssel az új szülőotthont ajánlották fel a Bábaképezde bölcsőjéül és itt kezdte meg működését... a most már szolnoki m. kir. Bábaképezde."

95 1922. szeptember 1-én a munka elég mostoha körülmények között a Vármegyei Közkórház belgyógyászati pavilonjának egyik felében kezdődött. Egy 20 ágyas kórterem és 1 kisméretű szülőszoba állt rendelkezésükre. A bábaképzőhöz ezen felül 1 fürdőszoba 1 háromfülkés WC, 1 tanársegédi és 1 szülésznői szoba tartozott. Az intézmény ideiglenes otthona ezekből állt. A szülészeti-, nőgyógyászati munkát és az oktatást a fenti nehéz körülmények között végezték. Az egyetlen kórterem egyik oldalán a gyermekágyasok, a másikon a nőbetegek feküdtek. A szülőszobában tanítottak. A szülészeti műtétek is ebben a helyiségben történtek. A nőgyógyászati műtéteket a szomszédos sebészeti épület műtőjében végezték. Innen a műtött beteget a másik épületben lévő kórterembe hordágyon kellett visszavinni. A fertőzést nem volt könnyű elkerülni.

96 Ilyen helyzetben a szülések száma az első évben 183 szülés a második évben 240 szülés a harmadik évben 240 szülés a negyedik évben 335 szülés A nőbetegforgalom hasonló volt: az első évben 197 nőbeteget gyógyítottak a második évben 199 nőbeteget gyógyítottak a harmadik évben 239 nőbeteget gyógyítottak a negyedik évben 364 nőbeteget gyógyítottak.

97 Az adott körülmények közötti nagyszámú és jó eredmények a megyei vezetők támogatásának következménye, hogy gróf Klebelsberg Kunó miniszter elhatározta, "hogy a közszükséglet kielégítésére egy nagy és modern bábaképző intézetet fog létesíteni."

98 A célkitűzést Almássy Sándor a vármegye főispánja és országgyűlési képviselője dr. Kenéz Béla lelkesen támogatta. A miniszter kezdeményezését a pénzügyi kormányzatnál segítették. Szolnok m. város képviselőtestülete 1924 tavaszán tárgyalta a Bábaképző építésre kerülő épületének telek ügyét. Szolnok m. város a Baross utcai polgári fiúiskola és a szegényház közötti 1600 négyszögöl nagyságú beépítetlen ingatlanrészt a magyar kir. kincstárnak ingyen és teljes tulajdonjoggal átadta. Kikötésük volt, hogy a m. kir. Kincstár köteles az intézetet saját költségén mielőbb felépíteni és fenntartani. A város kérte, hogy az építkezésen a szolnoki munkások és KONRÁD J: Egy év a szolnoki Bábaképző Mézet otthonából. In: A Gyógyászat Tudományos közelményei, 1928. 68. évf. 15-17. szám. (Továbbiakban: KONRÁD J. 1928.) 96 97 98 KONRAD J. 1928.2. Uo. Uo. 52