Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

iparosok a más városbeliekkel szemben előnyt élvezzenek. A leendő Bábaképző igazgatója Dr. Konrád Jenő kérte, az alispánt, hogy a vármegye településeit az építkezéshez szükséges anyagi támogatásra hívja fel. Ugyanis a pénzügyminiszter 750 millió koronát engedélyezett. Ez a pénzösszeg az intézet lét-rehozásához nem volt elég. A vármegye helységei nem maradtak közömbösek. A Bábaképző építéséhez, létrehozásához lehetőségeiktől függően különböző nagyságú pénzösszeget vagy búzát ajánlottak fel." Az összefogás eredményeként 1924 őszének végén megtörtént az első kapavágás. Az építkezés megkezdődött és viszonylag rövid idő alatt befejezték, a kész épületet berendezték. 1926. augusztus 17-én a létesítés befejeződött. Következő napon, augusztus 18-án az ideiglenes bábaképzőből a 22 beteget az új, most már önálló Bábaképző Intézetbe átszállították. A 80 ágyas intézet épülete és berendezése, valamint gyógyítóeszközei a kor színvonalán álltak. Az épület homlokzata kétemeletes, belőle hátrafelé húzódó két oldalszárnya egyemeletes volt. Az épület egyemeletes szárnyainak tetőzetét és egyéb szerkezeti elemeit úgy építették, hogy bővítéskor a ráépítés gondtalan legyen. A lázas betegek elkülönítésére a kertben külön álló pavilont építettek és rendeztek be. Az újonnan épült gyógy- és képző intézet épületének beosztása, a különböző feladatok ellátására alkalmas helyiségek elhelyezése és berendezése modell értékű lehetett. A szükségesnél kevesebb rendelkezésre álló pénzből a legmodernebbet hogyan lehet megvalósítani, úgy, hogy a szülészeti, nőgyógyászati feladatok magasszintű ellátására alkalmas legyen. A tudomány művelését, alkalmazását, az oktató-, képző munkát is biztosítsa. A betegek gyógyulását elősegítő va

1 amennyi tényezőt megtalálhatták.

100 Az új Bábaképző Intézet 2 legmodernebbül felszerelt műtővel, 3 szülőszobával rendelkezett. Az I. osztályon 10, a II. osztályon 12, a III. osztályon 58 ágy volt. Az első emeleten a szülészetet, a másodikon a nőgyógyászatot helyezték el. Mindkét emeleten egy-egy műtővel és a szüléshez, illetve a gyógyításhoz szükséges valamennyi jól felszerelt helyiséggel. Emeletenként 1 orvoslakás és nővérszoba is volt. Az alagsorba az intézet gazdasági helyiségeit (konyha, éléskamrák) a különböző gépeket és az üzembentartást (gépház, kazánok, lift, telefon) és a mosáshoz, fertőtlenítéshez (mosókonyha, szárítókamra, kötszersterilizáló) szükséges helyiségeket helyezték. Néhány kiegészítő helyiség is itt volt. (Igazgató fűtőanyagkamrája, cselédjének lakása.) A magasföldszinten az igazgatói, orvosi lakásokat, a könyvtárat (egyben az orvosi étkezde), irodákat, felvételi helyiségeket, járó betegek vizsgálóját, kezelő termeiket, a sugaras kezelés helyiségeit, a laboratóriumot találjuk. A nyugati szárny végén 36 személyes tanterem és háziterheseknek 3 szobából és mellékhelyiségeikből álló 18 ágyas épületrész volt. A bába tanulók internátusa az első emelet keleti szárnyában egy 16 ágyas és két 5 ágyas szobából, közös étkezőből, liftes tálalóból, két nappaliból és yy SZML. Alispáni ir. 5740/1928. 100 KONRÁD J. 1928.2. 53