Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

egész területén újonnan szervezett községi orvosi és körorvosi állások betöltése" tárgyában rendelkezett.

93 A Tiszai középjárásban Kengyel székhellyel harmadik, Jászapáti és Kunhegyes községben második, Jánoshida községben 1 községi orvosi állás szervezését engedélyezte. Rajtuk kívül Alattyán, Nagyrév és Tiszasas községi székhellyel orvosi kört hoztak létre. Az új egészségügyi körökben a belügyminiszter egy-egy körorvosi állást engedélyezett.

94 A közegészségügy ezen szervezeti területén a háború utánig változás nem történt. Nagyságrendje és működésének, irányításának jellege miatt szervezeti változásnak tartom azt, hogy az egészségvédelem, az anya- és csecsemővédelem irányítását, munkáját új vezető központok és fiókintézeteik - a gyógyító intézményektől fügetlenül, azokkal kismértékben együttműködve ugyan, de külön intézték. A fővárosban, vidéki városokban és községekben az anya és csecsemővédelmi, gondozási munkát az Országos Stefánia Szövetség vezette. A vármegye valamennyi településére kiterjedő fiókhálózata volt. Hasonló az egészségvédelmi tevékenység, melyet az 1927-ben létrehozott Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) irányított. A vármegyei egészségvédelmi szolgálat, majd szövetség fiók intézményei az évek folyamán tevékenységüket az egész vármegyére kiterjesztették. Mindkét szervezet konkrét munkáját a független vezetésük, irányításuk alá tartozó intézményhálózatban orvosok, védőnők, egyéb személyzet végezte. Intézményi fejlődés A tanácshatalom megdöntésétől a II. világháború 1944. év végéig tartó időszakában számottevő gyógyintézet 1 épült. A szolnoki Bábaképző Intézet. Nagy erőfeszítéseket tettek a háborús körülmények között és ellenére a szolnoki Vármegyei Közkórház bővítésére. Rajtuk kívül egészségházak, szülőotthonok létesültek. A közegészségügyi politikában és gyakorlatában új vonás jelentkezett. A megelőző egészségügyi tevékenység kapott nagy hangsúlyt, az anya- és csecsemővédelmet kiemelten kezelték. Ennek az egészségügyi politikának és szemléletnek eredménye a megelőző intézmények hálózatának kiépítése. Nagy részük régi épületekben működött. A szolnoki és jászberényi egészségügyi központ és a túrkevei egészségház létrehozása nagyobb léptékű intézményi fejlesztés, valamint Szolnokon az OTI rendelőintézetének megnyitása. A Bábaképző Intézet Az első világháborút követő évben a jól felszerelt, szervezett jónevű nagyváradi bábaképző magyar igazgatója helyére egy román orvost neveztek ki. Dr. Konrád Jenő ezután áttelepült Szolnokra. Nevét, intézményszervező, vezetői és szakmai tevéBelügyiKözlöny. 1938. XLEI. évfolyam(1-57. szám)Bp. 1938. 1159-1161. SZMLKözgy.jkv. 1938. 211. 51