Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

Összefoglalva Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye majd Szolnok megye közegészségügyi szervezeteinek, fejlődésének fő vonásai a 100 év alatt 3 jól megkülönböztethető időszakban alakultak, változtak, fejlődtek. A három időszak választóvonalát a két világháború adta. Mindhárom időszak közös jellemzője a megelőzőhöz viszonyított nagy fejlődés a közegészségügy valamennyi területén. A lemaradottság felszámolására való törekvés. A kiemelt központi támogatás. Az adott időszak egészségügyi politikájának megfelelő vármegyei, megyei közegészség-ügyi irányítás és tevékenység. Az I. világháború a közegészségügy stagnálását eredményezte, részbeni visszafejlődéshez vezetett. A

II. világháború az országos közegészségügyi állapotokhoz hasonlóan a vármegyében is, mind az intézményekben, mind a személyi ellátottságban óriási pusztításokat okozott. Együttes következményeként a két világháború közötti közegészségügyi fejlesztés szinte egésze súlyosan sérült, károsodott vagy megsemmisült. Az/, időszak 1876-1919-ig tartott. A vármegye létrejöttének, a közegészségügy kialakulásának, megteremtésének ideje is. Az elszigetelten működő egyes orvosok tevékenysége helyett a szervezetten, határozott elgondolással, törvényi alapon létrejött, annak megfelelően működő közegészségügy kialakult. Az irányítás, működés szervezeti keretei, formái, intézményei létrejöttek. Az azonos alapelveknek megfelelően irányított és összefogott közegészségügyi tevékenység megkezdődött és fejlődött. A hatósági és körorvosi munka a vármegye egészére kiterjedt. Egészségügyi intézményeket hoztak létre. Közülük kiemelkednek a XIX. század IV. negyedében átadott és működtetett jászberényi és szolnoki kórház. A betegségmegelőző és gyógyító munkában kiemelt helyen a fertőző betegségek leküzdését, a járványok kialakulásának, terjedésének megakadályozását kezelték. Néhány fertőző, járványt okozó betegség elleni védőoltás bevezetése is az I. időszak eredménye. AH. időszakot az 1920-1944. közötti évek jelentették. Ekkor Jász-NagykunSzolnok vármegye közegészségügye fejlődött. A fejlődés minőségi változást is eredményezett. Új intézmények, intézményhálózatok jöttek létre (egészségházak, gondozói hálózatok). Új kórházat adtak át (Szolnokon a Bábaképző Intézetet). A Vármegyei Közkórház bővítését megkezdték és éveken át folytatták. A közegészségügy személyi állománya megnőtt. Összetételében megváltozott. A középszintű végzettségű és beosztású szakemberek nagyszámú megjelenése és tevékenysége a közegészségügy egyik alapvető személyi tényezője lett (védőnők, bábák). A betegségmegelőző és egészségvédelmi munka sokezer ember életének rendszeres részévé vált. (A több betegséget magába foglaló gondozói munka az anya- és csecsemővédelmi tevékenység.) Az egészséges ivóvíz megteremtésének addigi szándékában gyakorlati áttörést hajtottak végre. (Artézi és fúrt kutak tucatjait hozták létre.) A gyógyító munkában újabb védőoltások bevezetése, félelmetes fertőző betegségek visszaszorítása, járvány jellegének megszűnése (kolera, himlő), eltűnése (malária) ezen időszak eredménye. Nagy járványok nem alakultak ki. 144