Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

Sajnálatos, hogy a tüdőbaj morbus hungáricussá válása ekkor volt. A szív és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek előretörése is a II. időszak terméke. (Ebben az orvostudomány, diagnosztika, műszerezettség fejlődésének is szerepe lehetett. A betegségek felfedezésének hatékonysága, megállapításának biztonsága növekedett.) Összességében a két világháború közötti időszak jelentős mennyiségi és minőségi változásokat eredményezett. A közegészségügy a vármegyében jelentősen fejlődött. Az országhoz viszonyított hátrányát csökkenteni tudta, teljesen utolérni a II. világháború miatt nem maradt ideje. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (1950-től Szolnok megye) közegészségügye 100 évének III. időszakát az 1944. év vége és az 1976. közötti évek adják. Fő jellemzője a romokból, az újraindításon és újjáépítésen keresztül az előző két időszak együttes fejlődését túlszárnyaló közegészségügyi tevékenység és fejlődés. Ez az időszak újabb mennyiségi és nagyobb mértékű minőségi változást eredményezett. Szolnok megye ebben az időszakban a kiemelten támogatott megyék közé tartozott. A közegészségügy változásai, az ország nagy társadalmi, gazdasági, politikai fordulatával és közigazgatási megváltozásával együtt alakultak. A közegészségügy hatósági és szervezeti változása részben a megye területi, részben az általános politikai változásokkal összefüggésben történt. Új irányító szervezetként létrejöttek a Szolnok Megyei Tanács, Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság Egészségügyi Osztálya. Járási tanácsok és egészségügyi osztályai, csoportjai. Körorvosi rendszert a körzeti orvosi hálózat váltotta fel. Sokszorosan több körzettel és orvossal, valamint egészségügyi személyzettel. A gyogyellatas magasabb minőségileg fejlettebb színvonalát jelentő szakorvosi hálózat kiépült. Létrejött a rendelőintézeti hálózat. A gondozó-intézeteket újjáépítették, újakkal bővítették - a rendelőintézeti hálózat kialakulása után a gondozó intézetek objektumainak egy részét más célra átadták. Új magasabb színvonalon dolgozó intézeteket hoztak létre. A közegészségügy-járványügy intézményi hálózatát kiépítették. (A megyei KÖJÁL járási, városi fiókintézeteivei.) Megalakult az üzemorvosi hálózat. Új kórházak épültek (Szolnok, Karcag, Mezőtúr, Újszász). A régieket bővítették, új kórházi osztályokat létesítettek. A betegágyak száma sokszorosára nőtt. A gondozói hálózatban a régiek tovább folytatása (tüdő, nemi) mellett, az onkológiai gondozást bevezették. Az anya- és csecsemővédelem folytatódott, több tanácsadóban magasabb szinten. Új forma a munkahelyi betegségi ártalmak ellen folytatott megelőző munka. Az egészséges ivóvíz felszínre hozásának biztosításának új, modernebb rendszere alakult ki, vízművek és a vízvezetékrendszer számottevően fejlődött. Az egészségügyben dolgozók száma sokszorosára nőtt. Új elem a szakorvosok nagyszámú megjelenése, letelepedése és munkája a megye egész területén. A KÖJÁL tevékenységében járványügyi orvosok és egyéb szakemberek (mérnökök, biológusok) alkalmazása szintén új elem. 145