Cseh Géza: A Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírása 1782-1785 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 1. (Szolnok, 1995)

A bécsi "Kriegsarchiv"-ban lévő országleírás jelentőségére az 1920-as évek végén Eperjessy Kálmán hívta fel a figyelmet, majd később munkacsoportjával lemásolta, magyar nyelvre azonban nem fordította le.

12 A legépelt és kötetekbe összefűzött leírás a budapesti Hadtörténeti Intézet térképtárába került, nehézkes német nyelvezete miatt mégis kevesen használják. Ezzel a kiadvánnyal az értékes forrást mást levéltárakhoz hasonlóan elsősorban a helytörténeti kutatók, honismereti szakkörök, szakdolgozatukat készítő diákok és a szülőföldjük, lakóhelyük múltja iránt érdeklődő nagyközönség számára szeretnénk hozzáférhetővé tenni. Az országleírás fordításakor az adatok minél pontosabb közlése céljából inkább a szöveghűséget, mint az olvasmányosság követelményeit tartottuk szem előtt. Úgy véljük, hogy a nagyobb mértékű stilisztikai átalakítás a leírás forrásértékét csökkentené. 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a Jászság, Nagykunság és Külső-Szolnok megye területéből alakult meg, amelyhez egyidejűleg Jánoshida Pest megyei, Alattyán és Pusztamonostor Heves megyei községet hozzácsatolták. A megszüntetett Jászkun Kerület harmadik nagy egysége, a Kiskunság a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye néven szerveződött törvényhatóság részévé vált. 1945-ben Pest-Pihs-Solt-Kiskun megyéből Tószeg, Ujszász és Zagyvarékas községek, 1950-ben Heves megyéből Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaörvény, Tiszaszőlős és Nagyiván, Békés megyéből pedig Öcsöd község Szolnok megyéhez került, és ugyanebben az évben Dévaványát Szolnok megyétől Békés megyéhez csatolták. Mivel a jelenlegi Jász-Nagykun-Szolnok megye községei és városai a XVIII. század végén különböző megyei hatóságokhoz tartoztak, kötetünkben ezeket kerületenként, illetve megyénként ismertettük. Az I. katonai felmérés oszlop (Colonne) és szakasz (Sectio) beosztásának sorrendjét a Jászkun Kerület, Külső-Szolnok megye, továbbá az 1876 után Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolt részek leírásánál betartottuk. Valamennyi Jász-Nagykun-Szolnok megye területén lévő település, valamint mindazon helységek ismertetését közöljük, melyek az 1780-as években a Jászkunsághoz, vagy Külső-Szolnok megyéhez tartoztak és az EPERJESSY Kálmán: Az I. katonai adatfelvétel (1782-1785) országleírásainak forrásértéke. In: Agrártörténeti Szemle, 1961. 3-4. szám. 533. p. 11