Cseh Géza: A Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírása 1782-1785 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 1. (Szolnok, 1995)

r országleírásban szerepelnek. így került a kötetbe a Kiskunság és a külsőszolnoki Dévaványa leírása is. A kiskunsági helységek német nyelvű ismertetése a Bács-Kiskun Megyei Levéltár 1979-ben kiadott H számú évkönyvében megjelent már, magyar fordításban azonban most olvasható először. Bár a bemutatott terület közigazgatásilag több megyei hatósághoz tartozott, földrajzi szempontból sokkal egységesebb képet mutatott. Csupán a futóhomokos kiskunsági táj különült el határozottan a folyók által szabdalt, vízállásokkal teli Jászságtól, Nagykunságtól és a külső-szolnoki részektől. A Jászságban kisebb ugyan az árvíz szerepe, kevesebb a mocsár és a láp, de a Tiszántúlon nincs érzékelhető eltérés a Nagykun Kerület és KülsőSzolnok megye között. A Zagyva mentén a réti talaj, a Tisza és a Körös vidékén a réti öntéstalaj a meghatározó. A Kiskunságra jellemző összefüggő homokos talajtakaró máshol nem alakult ki. Csupán Jászberény környékén, a Szolnoktól délkeletre eső Szanda-pusztán és a Tiszazugban jelentkezik kisebb foltokban a homokos talaj.

13 Az országleírás rovataiban feltüntetett adatok szerint a Jászkunság, Külső-Szolnok megye és a később Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolt területek a jellegzetes alföldi táj képét mutatják. A Jászkunság és Külső-Szolnok megye között a lényeges különbséget a birtokviszonyok, a társadalomszerkezet és a lakosság jogállása jelentette. A szabadparaszti helyzetben élő jászkun kisbirtokosok más típusú gazdálkodást folytattak, mint a külső-szolnoki nemesi birtokosok. A kiváltságolt jászkun települések közigazgatása, társadalma és politikai élete messze eltért az úrbéres községekre jellemző viszonyoktól. Minderre azonban a kizárólag katonai szempontok szerint készült országleírás nem tér ki. A települések határa a Tisza menti kisebb községek kivételével nagy kiterjedésű. Ezért a felmérők a Duna árteterületétól a Hortobagyig és a Berettyó vidékéig, a Mátra aljához közeli Arokszallástól a Szegeddel határos Dorozsmáig elhúzódó, hatalmas területen viszonylag kevés helységetjegyeztek fel. Adatok Szolnok megye történetéből I. Szerk: TÓTH Tibor. Szolnok, 1980. 21. p. 12