Cseh Géza: A Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírása 1782-1785 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 1. (Szolnok, 1995)

• A folyókat mélységük, szélességük, partjaik minősége, gyalogosok, lovasok és kocsik számára alkalmas gázlók feltüntetésével. • Az utakat és azok állapotát. • Az erdőt. Hány használható út, kocsi-, faszállító és egyéb út, továbbá gyalogösvény megy át rajtuk. Magas törzsű fákból áll-e, fiatal-e az erdő, hol lehet átjutni rajta, vannak-e benne mocsarak és lápok? • A mocsarak és lápok járhatók-e, gyalog, vagy lóháton, mindig, vagy csak bizonyos évszakban? Kiszáradnak-e és az időjárás miatt mikor rosszabbodik állapotuk? • A tavak és mocsarak vizét emberek is, vagy csak lovak ihatják, medrük homokos, vagy mocsaras-e, és milyen területet árasztanak el? • A hegyek és magaslatok közül melyek a legmagasabbak, ahonnan nagy területet át lehet tekinteni. • Az utaknak és gyalogösvényeknek milyen az állapota, különösen rossz idő esetén? Vannak-e a bejárt területen templomok, temetők, majorságok, malmok, csárdák, fogadók és más szilárd épületek? A húsz évvel később, 1782 és 1785 között végzett magyarországi felmérésben az 1764-ben kiadott utasítás szempontjai érvényesültek. Az országleírás a katonai térképek szelvényeinek megfelelően nyugatról keleti irányba haladva növekvő sorszámú oszlopokban (Colonne), ezeken belül pedig északról déli irányba szakaszonként (Sectio) tünteti fel a szükséges adatokat. A leírást táblázatszerűén beosztott íveken, egységesen tizenkét rovatban rögzítették: 1. A megye neve. 2. A helység neve. 3. Melyik szakaszban fekszik. 4. Távolsága a szomszédos helységektől. 5. A távolság órákban kifejezve. 6. Vannak-e szilárd épületek (kőből, vagy téglából épültek)? 7. A vizek (Tavak, folyók, patakok, kutak stb.). 8. Az erdők (Fanemek, sűrűség és járhatóság feltüntetésével). 9. A rétek és mocsarak. 10. Az utak (Járhatóságuk és állapotuk leírásával). 11. A környező hegyek. 12. Megjegyzések (többnyire a helység múltjára vonatkozó néprajzi, történeti stb. adatok). 10