Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)
Az ügy tanúi: Hüszejn szeroda — Mehmed Cselebi étekfogó — Ahmed szeroda selyemárus — Halil szeroda egri lakos és mások a jelenlévők közül. A pecséten: Núh A hátlapon magyarul: Hatvani kadia hucsetje. Az egri díváni kincstartó és olaj bék levelire az eméngség jovára. Ferenc deák szerzetté. Az „ezen irat birtokosa" sztereotip kifejezés rossz helyre került. A kiállított végzést ui. a pernyertes fél, jelen esetben a herényiek kapták meg. Hatvan, 3. Februar— 3, März 1650. Hüccet des kadis von Hatvan, Niih. Die Jászberényer strengen einen Prozeß gegen ihren emin, Süleyman seroda an, weil er den Zehnt nicht mit den im vilayet üblichen Hohlmaßen (keyl ve sinek) einhebt, sondern mit größeren. Auch beklagen sie sich darüber, daß die Soldaten in zwanziger- bis Dreißigergruppen zu ihnen ins Haus kommen, sich schmarotzend gütlich tun und Geschenke verlangen; desweiteren hätten sie für verstorbene Angestellte zu bezahlen und müßten ewig beim Festungsbau in Hatvan arbeiten. Die Rechtfertigung des emins: All das sei zur Zeit seines Vorgängers so gewesen, er selbst bedränge die Stadt nicht. Die Jászberényer zeigen das Schreiben des Erlauer divans vor, worin ihre Klagen entsprechend fixiert und die Fron auf drei Tage pro Jahr festgelegt wurde. Das Gericht verbietet dem emin die unrechtmäßigen Forderungen. 72. Hüszejn hatvani kádi a jászberényieknek Hatvan, 1651. június 19. Berény város bírája! üdvözletünk után a következőket közöljük: az a hír érkezett, hogy tegnap a városban leégett egy ház, s egy hitetlen férfi és egy asszony égett benne. Amint ez a levél megérkezik, temesd el őket és jelenj meg előttünk. Kelt az 1061. év dzsemázi-ül-áhir havának utolsó napján. A szegény Hüszejn hatvani kádi. A hátlapon a pecséten: Hüszejn. Magyarul: Kuldus (!) halálra kadia levele hatvani. i Hatvan, 19. Juni 1651. Der kadi von Hatvan, Hüseyin, gibt dem ungarischen Stadtrichter von Jászberény Anweisung, den Mann und die Frau begraben zu lassen, die einen Tag zuvor unkamen, als ein Haus abbrannte. Sodann möge der Stadtrichter sich bei ihm in Hatvan melden. 93
