Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

ezentúl egyik fél [= magyar és török] részéről se tartsanak vizsgálatot, az ügy maradjon annyiban. Mostantól az ilyen esetek miatt se az eminek, se az ámilok, se pedig a mültezimek vagy bárki más ne zaklassa és háborgassa a nevezett falu rájáit, ezt ne engedjétek. És ha ezentúl valaki garázdálkodna rajtuk, büntessétek meg. így tudjátok! S miután átnéztétek, ezt a levelünket hagyjátok a szegény rajánál, s ne mutassatok engedékenységet! Kelt az 1059. év dzsemázi-ül-evvel havának első harmadában, a jólvédett Eger városában. A hátlapon: Kiállíttatott. A pecséten: Musztafa. Magyarul: Egri pasa levele, arra való, hogy ha a Beriniek tolvajokat felvernek, a lovait, kit tülök elnyernek, sem a bék, sem eméng el ne vehesse. Erlau, 13.—22. Mai 1649. Der beylerbeyi von Erlau, Mustafa, gibt dem mirliva von Hatvan sowie dem kadi, dem alaybeyi und den agas der Burgbesatzung Anweisung, daß alle darauf hingewiesen werden sollen, in Jászberény nicht zu rauben und von den Einwohnern keine Geschenke zu verlangen. Sowohl türkische als auch ungarische Soldaten suchen die Stadt auf und treiben dort ihr Unwesen. Er erteilt den Einwohnern von Jászberény die Befugnis, die Ruhestörer gefangenzunehmen, seien es Türken oder Ungarn. Wenn jemand dabei den Tod findet, sollen weder von türkischer noch von ungarischer Seite aus Untersuchungen angestellt werden. Keine der türkischen Behörden soll die Stadt wegen des Todesfalles zur Verantwortung ziehen. 70. Ahmed egri pasa a hatvani alajbégnek és a várőrség agáinak Eger, 1650. január 24. Ti, akik a rangtársak és a hasonlók eszményképei: Hatvan alajbégje és mind együttesen a várőrség agái vagytok, a következő szolgáljon tudomástokra: Berény rájái az egri dívánba jöttek és jelentésükben a következő törvénytelenségről számoltak be: A vezetésetek alá tartozó katonaság és közülük az éppen rabságot viselők mindegyre a városba mennek és ott a szegény ráját nagyszámú követeléssel zaklatják. Azon az élelmiszeren kívül, ami erejükből telik, még kést, rókabőrt, és más egyebeket követelve vég nélkül háborgatják őket. így azután biztosra vehető, hogy a szultáni hász-birtokok rájái elfutnak és szétszóródnak. Ezért rendeletet írtunk és átadtuk nekik. Katonáitokat keményen figyelmeztessétek; s ha ezután tudomást szereznénk vagy a rája panaszkodna arról, hogy kiszállnak a városba és ott a szultáni hász-birtokok alattvalóit zaklatják — a boldogságos, kegyes padisahra! —, titeket fogunk megbüntetni. Legyetek biztosak benne, hogy meglakoltok. Erre az ügyre több gondot fordítsatok, s ezentúl ne engedjétek a szegény rája zaklatását! Rendelkezésünk értelmében járjatok el! így parancsoltatott. Kelt az 1060. év moharrem havának 20. napján. A pecséten: Ahmed. 91