Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

praesidiumunknak - várunknak, őrségünknek palatinussának = nádorának direcitója = igazgatása, irányítása titullusa = címe dependentia = függőség fiscusunknak = kincstárunknak praejudiciumiávall = kárával committálljuk = rendeljük requisitiójára = megkeresésére insinuatiójára = bejelentésre fiscalis = kincstári Locus Sygilli = a pecsét helye Külön figyelemre méltó a királyi oltalomlevél azon részlete, amely elmondja, hogy a „magok szerint is csavargó" végbeli katonák mellett „híveink közül, mind Nagyságos és Nemes rendiül", némelyek fogadott végbeli katonákat küldenek különféle „szín és álorcza alatt" a király jobbágyaira és azok jószágára. E néhány sor is félreérthetetlenül erősíti a hódoltság legkülönbözőbb helyeiről írott panaszos levelek gyakori állítását, hogy e terület legtöbbet a magyar végváriaktól, a csavargó, rabló katonáktól és hajdúktól szenvedett. S mindezekről az uralkodónak is tudomása volt. 34. Jászberény tanácsának levele a magyar kamara tisztjeihez, melyben a parasztvármegye jogos fellépését megtorló tolvajok ellen intézkedést kér [1668.] Isten szerencsés és békességes úttall s egészséggell áldja és látogassa Kegyelmeteket, kívánjuk! Juthat eszébe Kegyelmeteknek, hogy az elmúlt napokban Tott Almási uraknak marháikot megindították vala a tolvajok, mellyek után esvén a vármegye [ti. a parasztvármegye], elvetfte tőlük] a gyöngyösi szőlők alat, mivell hogy egész falujul feleltének [ti. a parasztvármegye egységesen lépett föl]. [Ha] valakitől a vármegyének kára és bántódása következik és lészen, megfelelnek [azok] a'miat, errül is, [amint] írott kötet leveleknek continentiája tartja. Most immár azon tolvajok az ökörcsordá[nk]bull választva kiszaggattak 63 [ökröt], azért, hogy a vármegye elvette az Almási marhát és Korponára hajtották Bori György kezéhez. Kérjük Kegyelmeteket, ezen dolog felől is: mind ő fölségét, s mind pedig a Nemes Kamarát informállja, legyen visszaadattatásában segítséggell, mert ha ő felsége és az ő Nagyságtok gratiaja nem alludál, nyilván pusztulásra jut igyunk. Erre ugyan kérjük Kegyelmeteket, el ne mulassa Kegyelmetek, hanem megkeresse ő fölségét! 298