Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

Az eddigi pusztulás, a veszteségek a felvételre került falvak esetében is szembetűnőek, amelyekhez jelentősen hozzájárultak az 1566. évi harci események, köztük Gyula török kézre kerülése is. A Jászság körülményei ekkortájt még valamelyest elviselhetőbbnek mutatkoztak. GYÁRFÁS István többször idézett munkája IV. kötetének 117-119. oldalán elemzi a fenti összeírás jászkunokra vonatkozó részét. Mivel nem volt célja a forrás teljes ismertetése, így adatai többnyire összesített adatok és elsősorban a népesség alakulására vonatkoznak. FODOR Ferenc a Jászság életrajza c. kötetében - szintén a népesség változását vizsgálva - ezen összeírás főbb adatai alapján állapította meg: 1566-ban a jász föld „nagy kiürülésének korszaka" kezdődött meg. (Bp. 1942. 81— 82.) 5. Részletes adatfelvétel a jász települések portáiról, lakóiról, a magyar és török részre megkövetelt terhekről 1577-1579 1577. október havi ÖSSZEÍRÁS azon jószágokról, melyek a Magyar Királyi Korona birtokát képezik és hajdan a budai provizorátushoz tartoztak, 1553-tól pedig az egri várhoz rendeltettek Először következnek a FILISZTEUSOK vagy JÁSZOK Jaazberin mezőváros: külön választva pedig Jaaz Váras Lakosság, telek A város lakoságát nem írták össze. A jobbágyok száma ingadozó. Majorsági birtok nincs. Census Cenzust három terminuskor fizetnek. Szt. György ünnepén fizetnek 47 forintot. Szt. Jakab ünnepén 47 forintot. A szolgáltatások magyarázatául: Vö. Bevezető.