Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

134. Mehmed hatvani kádi a jászberényieknek és a szentkútiaknak Hatvan, 1672. július 18. A Hatvanhoz tartozó Berény város lakosai közül Barnija János, Szabó György, Sebők Mátyás, Juha Imre és Tót Lőrinc, valamint Szentkút

1 faluból Török Márton, Kocsmáros Mihály, Szász Balázs, Harangon Máris és Molnár Boldog nevű gyaurok a bíróság előtt elmondták, hogy a nevezett falu városi földjén egy Ferensze Gergely nevű gyaur vízbe esett és természetes halállal meghalt. A két falu felsorolt nevű hitetlenjeitől esküt kértünk arra, hogy a halott vízbe fulladva, természetes halállal halt meg. Ők szokásuk és elveik szerint megesküdtek erre, majd engedélyt kértek a halott eltemetésére. Mivel hozzá kimenni, őt megvizsgálni és leírni nem áll módunkban, tizenkét embert eskettünk meg szokásuk és elveik szerint arra, hogy a halott tagjain bántalmazás nem látszik, és őt nem harcban ölték meg. Ezután a törvényszék részéről engedélylevelet adunk nekik a halott eltemetésére. A dologba mások ne avatkozzanak be. Kelt az 1083. év rebi-ül-evvel havának 22. napján. A szegény Mehmed hatvani kádi. A hátlapon a pecséten: Mehmed. Magyarul: Jánoshidai vízben holt ember felől kiadatott cédula Hatvanból. *Az olvasat - Szenkúd - biztos, ilyen nevű helység azonban a közelben nem létezett. Talán a szomszédos, Zagyva-parti Szentgyörgy nevét írták el. Hatvan, 18. Juli 1672. Der kadi von Hatvan, Mehmed, gibt dem Ersuchen von Vertretern Jászberénys und des Dorfes Szentkút statt, einen Mann bestatten zu dürfen, der an der Grenze beider Siedlungen im Wasser ertrank. Da es dem Gericht nicht möglich war, den Toten an Ort und Stelle zu beschauen, ließ es zwölf Bewohner der beiden Orte einen Eid ablegen, daß der Mann infolge eines Unglücksfalls und eines natürlischen Todes gestorben sei. 135. Haszon egri pasa a jászberényieknek és árokszállásiaknak Eger, 16 73. július 23. Magyarul: Mi az hatalmas és győzhetetlen császárnak vég Egör várának, Tisza és Duna között való heleinek és hadainak gondviselő ura és parancsolója, tekéntetös és nagyságos vitézlő Haszan pasa. Ti megnevezött Birím városi bírák, árokszállási bírák és polgárok, fejetök, életötök vesztése alatt parancsoljuk, se órát, se napot ne várjatok, mihelt ez parancsoló úri címörös levelünket látjátok, ottan mindjárt sietséggel tíz tíz gazda embörökkel jöjjetök 149