Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

91. Ahmed hatvani kajmakám a jászberényieknek Hatvan, 1662. május 9. A jelen irat kiállításának oka a következő: Berény városának egyik lakosa, Har­tyáni Mihály, megölte György kovácsot, majd elszökött a város bírái elől. A szand­zsákbégnek járó fél-illetéket (niszf-i nijábet) a város bíráitól átvettük. Kezükbe pecsé­tes iratot adtunk, hogy ezután az ügyben őket senki ne zaklassa. Kelt az 1072. év szent ramazán havának középső harmadában, a 20. napon. Ahmed, a mostani hatvani kajmakám. A hátlapon a pecséten: Ahmed. Magyarul: Hatvani bék levele, arra való, mikor Har­tyánj Mihók a kovácsot agyonütötte, Sibók Mátyás, Urbán Bálint bíróságokban. Anno 1662. A 48 tallért megfizetvén (?) éppen. Hatvan, 9. Mai 1662. Der kaymakam von Hatvan, Ahmed, bestätigt, daß die Stadt Jászberény dem mirliva die Gebühren entrichtet hat, die ihm zukamen, weil ein Mör­der aus der Stadt den Stadtrichtern entkommen war. Laut der damaligen ungarischen Aufzeichnung auf dem Schriftstück betrug die Gebühr 48 Taler. 92. Iszmail budai pasa a hatvani várőrség agáinak Buda, 1662. november 15. A kortársak és egyenrangúak büszkeségei: a hatvani várőrség agái — akiknek emelkedjék hatalmuk! A hatvani szandzsákban fekvő Jászberény falu rájái egy embe­rükkel jelentést küldtek a budai dívánba és így tudósítottak az őket ért sérelmekről: Mindkét [= török és magyar] részről rabok és rabló hajdúk jönnek falujukba, megkötö­zik a földjeiken és állataik mellett lévő embereket, majd ökreiket kifogják, állataikat el­hajtják. Ezen felül feldúlják holmijaikat, s kocsi követelésével is zaklatják őket. Rende­letet kértek tőlünk arra, hogy az ilyen törvénytelenségek megszűnjenek, s a rabok ko­csi követelésével ne sanyargassák őket. A rendeletet tehát kiállítottuk. Megérkezte után az kívántatik, hogy az ilyen törvénytelenségeknek vége szakadjon. Ezentúl ne engedjé­tek, hogy a rabok kocsi követelésével zaklassák őket! Ha valaki ezt akarná tenni, aka­dályozzátok meg! így parancsoltatott. Kelt az 1073. év rebi-ül-áhir havának 3. napján. A pecséten: Iszmail, Halil fia. A hátlapon magyarul: Anno 1663. Czinan pasa kainokánny a levele, Sebők bíró hozta, arra való, hogy az gyalog törököknek ajándékot, se penig a raboknak szekeret ne adjo­nak. Budárul. 1 Erre és a következő iratra Jászberényben felcserélve vezették rá a tartalomra vonatkozó magyar feljegyzést. 109

Next

/
Thumbnails
Contents