Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

vallásúak zsinagógája és egy iskola épülete, végre a nazarénusoknak az Erdei Béniámin udvarán levő imaháza. A magán épületek közzül mint jelesebb építészeti műtárgyak kiemelendők az Izbéki Bálint, Vitályos Márton, Csekő Lajos, Kohn Márton, Dezső Antal, Pecz Lajos, özv. Soós Dánielné, Zsadon Géza, Mónus László, Tolnai Gábor, Mészáros Demeter, Molnár Mihály ügyvéd, Révész B. László és Tóth f. Bálint házaik, melyek közül a Tolnai Gáboré villámhárítóval is el van látva, — végre a Kuch M. és Tóbiás szarvasi lakosok gőzmalom épülete. A község belterületének északi oldalhosszát a hármas Körös árja mossa, mely a legközelebb lefolyt 10 év alatt gyakori nagymérvű áradásaival általában, de különösen az 1879 és 1881-ik években sok kárt és nyughatatlanságot okozott a község lakosságának. ... Az 1886. évi September 1-től 1887. évi Junius 30-ig terjedő tanévre összeírt tanköteles növendékek száma tesz összesen 1229-et. Ezen létszámból esik a 6—12 évesekre 934, a 12-től 15 évesekre 295. Hitfelekezetek szerint elkülönítve esik a tanköteles gyermekek létszámából a) a helvét hitvallást követőkre 1119 b) a rom. cath. hitvallást követőkre 44 c) az ágostai hitvallást követőkre 19 d) a Mózes vallását követőkre 47. Báboczka puszta birtokossága is tart fen az özv. Léderer Bernátné nagybirtokos fővédnöksége alatt egy pusztai népiskolát. A tanítói fizetés csekélysége miatt azonban ezen iskola a helyi oktatás ügy nem kis hátrányára gyakorta szenved tanító nélküli állapotban s ilyen állapotban szenved épen ma is. A tanköteles növendékek — a 12—15 évesek kivételével — végzett tanulmányaikból évente kétszer tesznek nyilvános vizsgát; február hóban a félévi, június hóban az évi zárvizsgát, mely alkalmakkor különféle ösztöndíjak osztogatása utján szoktak az egyház-községek tanköteles növendékeiknél tanulási hajlamot istápolni és ébreszteni. ... Mint a népiskolai tanulmányok fölfrissítésére sőt öregbítésére alkalmas intézményekről, megemlékezünk itt a községben létező önművelődési egyletekről is. Ily egylet van ez idő szerint a község területén négy, és pedig 1. „Olvasókör" Izbéki Bálint elnök vezetése alatt 48 taggal, 2. „Polgárikör" tisztelendő Oláh Antal lelkész úr elnöki vezetése alatt 62 taggal, 3. A „Népkör" Molnár Mihály ügyvéd úr elnöki vezetése alatt 125 taggal, 4. A „Függetlenségi kör" Johanovics János elnöklete alatt 77 taggal. Ezen egyletek közül a „Polgárikör" 1866-ban, a „Népkör" 1868-ban, az „Olvasókör" és a „Függetlenségi kör" 1886-ban alakúit és lépett életbe. A gazdászat, ipar és kereskedelem ügyének állása is egy-egy jelentős fokmérőjét képezvén a helyi jóllét állapotának: ezen ügyágak jelen állásáról is jónak látunk egyet-mást az utókornak elmondani. Lakosságunk a földmívelés és állattenyésztés iránt nagy előszeretettel viseltetvén: ennél fogva tevékenységének fő súlyával a közgazdászainak eme fontos két ágazatának fejlesztése felé hajlandó nehézkedni. Sajnos, hogy az ország mostoha pénzügyi viszonyai s a külföldi államok részéről irányunkban űzött védvámos politica folytán kedvezőtlenné vált értékesítési viszonyok között munkássága méltó jutalomra mostanság épen nem számithat. Népünknek a földmívelés iránt táplált erős hajlamáról, szenvedélyéről 93