Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

beszélöleg tanúskodik azon körülmény, hogy a tulajdonához tartozó birtok területeket tevékenysége számára korlátoltaknak találván haszonbérbe vette a Báró Wodiáner és Báró Podmaniczky Zsuzsánna-féle nagybirtokokat is, sőt lankadást nem ismerő munkásságával átlépett még a szomszédos községek területeire is, hol részint örök- részint pedig haszonbérbe vétel utján kisebb-nagyobb birtok részleteknek vált rendelkező urává. Az állattenyésztés fejlődött állapotáról megbízható adatokat az 1884. évben végbe ment házi állat összeírás eredményéből szolgáltathatunk az utónemzedéknek. Ezen összeírás alkalmával találtatott a község területén: a) szarvasmarha 1648 b) ló 1781 c) sertés 3200 d)juh 4509 A méhészet a közgazdászat ezen egyik legjövedelmezőbb ágának fejlesztése is kedvencz foglalkozásai közzé tartozik a község lakosságának, minek erős bizonyságául szolgálhat azon körülmény, hogy a fentebb érintett házi állat összeírás alkalmával 726 méhraj (család) találtatott a község területén egyes lakosok birtokában. Megjegyzendőnek tartjuk, hogy ezen állat összeírásnál a lakosság attól tartva, hogy annak alapján a már is alig elviselhető közterhek újabb adó létrehozásával fognak szaporíttatni, házi állatait csak feléből-harmadából vallotta be, s így az akkori állat-állomány tényleg majd még egyszer annyi lehetett. Az ipar és kereskedelem felvirágozásának szintén az országszerte uralkodó nyomott pénzügyi helyzet képezi már huzamosbb idő óta tartó akadályát. A kínálat és kereslet közti aránytalanság az iparost és kereskedőt részint tétlenségre, részint haszon nélküli tőke befektetésre kárhoztatja egyaránt. Az ipar és kereskedelem érdekének előmozdítására hivatott két ipartársúlat, az egyes iparosok nem kötelező hozzájárulása miatt csak szerény körben mozoghat, s működésének eredménye is csak mozgási köréhez mért előnyöket képes a nagy feladattal szemben felmutatni. Az egyik ipartársúlat elnöke ez idő szerint Baksa István férfi szabó, a másiké pedig Erdei János ácsiparos. Az egyes ipar-ágak következő arányban vannak iparosaink által képviselve: Van ugyan is a község területén 18, részint gabona-, részint bolti vegyes árukkal üzérkedő kereskedő, 17 kovács, 7 szabó, 7 asztalos, 20 czipész és csizmadia, 20 ács és épitő, 5 bognár, 3 gépész, 2 kalapos, 4 takács, 3 lakatos, 5 szűcs, 5 hentes, 2 mészáros, 1 szíjgyártó, 1 kötélverő, 2 gőz- és 4 szélmalom, 1 borbély, 4 házaló, összesen tehát 130 iparos és kereskedő. Községünk területén ló- vagy gőzvonatú vaspálya közlekedés épen nem lévén: közlekedés tekintetében csupán a közönséges ország- és községi utak használatára vagyunk kénytelenek szorítkozni. Hogy ezen közlekedési utak rendes használata közben évente nem egyszer, és sok esetben huzamosbb időn át kell küzdenünk elemi akadályokkal: önként érthető dolog. Községünk területe a hármas Körös folyó által ketté lévén szelve: az innen és túl fekvő határ részek közt a közlekedést a község által 1876-ban a Körös folyóra, és ezen kivül a 13-ik számú átmetszésre is épített nagyobb és kisebb hidak közvetítik. Ezen műtárgyakba a községnek 40 000 forintja van befektetve, s tőke törlesztés és kamat gyanánt 2442 forint haszonbéres kezelésből eredő vám jövedelmet szolgáltatnak a község részére. 94