Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

az 1930-as években 24 óránként 250 mázsa őrlésére volt képes és 12—15 alkalmazottat tartott a főidényben.

142 Öcsödön 1925-ben indult meg az áramszolgáltatás, a Békésszentandrási Keleti Szőnyegipar Részvénytársaságtól kiépített vezetéken.

143 Az iparfejlesztés lehetőségeit a község vezetése a munkaalkalmak teremtése miatt is keresve, már 193 5-ben^ felmerült a szentandrásihoz hasonló szőnyegüzem létesítésének terve.

144 Átmenetileg meg is szerveztek egy tanulóműhelyt női munkaerővel, akik azután a szentandrási Bagi-féle üzem bedolgozói lettek. 1942-ben jött létre nyolc kézi körkötőgéppel Molnár Mihályné üzeme, amely 1944 nyarán tíz nőt és két férfit, 1945 végén pedig nyolc nőt foglalkoztatott,

145 majd anyaghiány miatt megszűnt. 1954-ben először bedolgozó rendszerben éledt fel újra az öcsödi szőnyegszövés, 1956. április 25-én a békésszentandrási szövetkezet helyi üzeme is megindult. Ebben 1965-ben 116, 1969-ben 215 nő dolgozott, a község legjelentősebb ipari munkahelyévé emelkedett.

146 1951. augusztus 7-én alakult meg a magánkisipar korlátozása idején az Öcsödi Vegyesipari Kisipari Termelő Szövetkezet, amely 1960-ban közel négymillió forint értéket termelt.

147 A községbeli kereskedelem első érdemi nyomát 1754-ből ismerjük. A Békés megyében akkor működő 18 „görög" (mohamedán vagy görögkeleti vallású) kereskedőből egy — Papp György — Öcsödön lakott.

148 A kereskedők száma 1794-ben és 1832-ben is egy volt.

149 A helyi hetipiacnak a mezőgazdasági termékek nagyobb arányú értékesítésében nem volt szerepe. Ágoston János 1827-ben azt írta, a gabonát Pesten, a sajtot-vajat Nagykőrösön, a marhát Kecskeméten, Kunszentmártonban, Szentesen, Szarvason, Mezőtúron szokták eladni az öcsödiek. A négy utóbbi település vonzása a 20. században is érvényben maradt. A kereskedés arányai a múlt század utolsó negyedében nőttek meg, a vásárlóerő bővülésével, az ipari tömegcikkek elterjedésével, a polgári élet hatásaival összefüggésben. 1900-ban 74 személy folytatott kereső munkát a kereskedelemben, főképpen szatócsok. A pénzforgalom lehetőségeit az Orosházi Takarékpénztár 1886-ban megnyitott helyi fiókja,

150 illetve az 1889-ben abból alakult Öcsödi Takarékpénztár, 1893-tól a Békésszentandrási Takarékpénztár helyi fiókja javította meg.

151 A harmincas években a Szarvasi Hitelbank is tartott fenn öcsödi fiókot és működött az Öcsödi Iparos és Gazdasági Hitelszövetkezet. A község gazdasági felemelkedését lényegesen elősegítette volna a közlekedési lehetőségek javítása. A Mezőtúr-Öcsöd-Kunszentmárton-Tiszaug közötti vonalhoz 1903-ban tizenkétezer koronát ajánlott meg a község,

152 s támogatott más vasútépítési tervekét is — eredmény nem született. Az akkor még nagy újdonságnak számító autóbuszközlekedést viszont 1908-ban nem támogatta a képviselőtestület, azzal indokolva, hogy a busz láttán a lovak megbokrosodnak és sok balesetet okoznak.

153 Ä kereskedelemben 1904-ben előrelépést hozott az Öcsödi Hangya Szövetkezet megalakulása. A részjegyes formában működő szövetkezet vezetése a jobbmódúak kezében volt. Közvetlenül a felszabadulás előtt 87 kiskereskedő működött Öcsödön, közülük nyolc zsidó származású kereskedő boltját 1944 nyarán bezárták.

154 1936-ban 6 fűszeres, 11 szatócs és 5 rőföskereskedő működött, a termény- és állatkereskedők száma 36 volt. 26