Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

A tanácsrendszer népképviseleti jellege a személyi kultusz időszakának politikai hibái miatt 1957-ig nem mindenben érvényesülhetett. Az ötvenes évek első felében Öcsödön is a feszített termény begyűjtési és adóbehajtási tervek teljesítése, továbbá a termelőszövetkezetek szervezése volt a legfőbb politikai és közigazgatási feladat. A súlyos terhek a termelést nagyon visszavetették, a parasztság egy része menekült a földtől. Jellemző, hogy az 1952ben végrehajtott nagyobb tagosítás 557 öcsödi földtulajdonost érintett, de csak 109 vette át a neki járó csereingatlant. 1954-ben a „tartalékföld"-nek nevezett, elhagyott területek megközelítették a négyezer kat. holdat. Ez a község 1951-ben csökkentett határának több mint az ötödrésze volt.

92 A legsúlyosabb ellátási gondok 1953 tavaszán és nyarán mutatkoztak. Az élelmiszerhiány miatt elégedetlenkedő tömeg 1953. június 12-én a tanácsházán követelte a javítást.

93 Ebben az időben a szegényparasztság jórésze az állami terhek elől menekült a termelőszövetkezetekbe. (1953 január—februárban pl. 217 család.) 1953 őszén sok szövetkezeti tag kilépett, de egyetlen tsz sem szűnt meg. 1955 végén a község öt szövetkezetének 708 tagja és 3114 kat. hold földterülete volt.

94 1956. október 27-én az ellenforradalmi elemek tüntetést szerveztek és iratokat égettek Öcsödön is. A szocializmus ügyéhez hű dolgozók helytállásának köszönhető, hogy a szövetkezetek vagyonában főként csak a betakarítás elmulasztásával estek komolyabb károk.

95 Az öcsödi parasztság rendet és nyugalmat kívánt, de a korábbi hibás szövetkezeti politika visszahatása volt, hogy az öt tsz-ből három teljesen, egy pedig részben felbomlott. Még a legerősebb, a Szabadság tagjainak nagyobb fele is kilépett. Az MSZMP-nek a lenini normákat visszaállító politikája, a helyi pártszervezet munkája nyomán a politikai és gazdasági konszolidáció gyorsan lezajlott a községben. A meggyőzés és a példamutatás hatására 1958—1959 telén a község parasztságának életében döntő és végleges fordulat történt: 1959. február 28-ára Öcsöd mezőgazdasági területének már a 91,4 %-a a szocialista nagyüzemekhez tartozott. Az agitáció egy hét alatt a falu népének a felét megmozdította.

96 Öcsöd fejlődése ezzel a fordulattal jutott el a szocialista szakaszba, ez volt az előfeltétele az élet azóta is folytatódó, korszerű átalakulásának. 6. A tulajdonviszonyok és a társadalmi rétegződés alakulása Öcsöd területének középkori jobbágy viszonyairól, jelentősebb 1720 előtti birtokosairól már szóltunk. Az 1720-tól a Harruckern-uradalomhoz tartozó község népe egy ideig még mozgásban volt az 1714. évi újjátelepülés után is. 1723—1725 között pl. 28 család — a népesség 38 %-a — vándorolt el.

97 A lakosság soraiban a 18. század közepéig a telkesjobbágyok alkották a túlnyomó többséget. A földesúri és állami terheket viselve is vagyonosodni tudtak, mert a robotot évi szerződés alapján pénzben megváltották. Az uradalommal közös érdekek szerint irányították a politikai község és a református egyházközség belső életét. Mivel a 18. század végétől a földesurak nem osztottak új jobbágytelkeket, sőt a paraszti használatban álló nem úrbéres földek zömét is visszavették, a földtelen zsellérek aránya fokozatosan nőtt. A zsellérek így a módosabbaknál végzett részesmunkából, jószágtartásból, fuvarozásból, földbérletből stb. voltak kénytelenek megélni. A szembe19