Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

lentős eredményeket elérők közé sorolta a Szolnok megyei DÉFOSZ-aktívákat, amint az az 1951. március 28-i értékelésből kitűnik.

91 A megyei titkárság április 20-án datált munkaterve az előző időszak eredményeit áttekintve megállapította, hogy a kongreszszusi fejlesztési kampány során a DÉFOSZ 31 helyen kezdeményezett új tszcs-alakítást, aminek eredményeképpen összesen 41 szövetkezeti egység jött létre, túlnyomórészt I. típus szerint.

92 Törökszentmiklósról a városi pártbizottság január 21-én a földművesszövetkezet és a DÉFOSZ mellett a DISZ és az MNDSZ szervezőmunkába való bekapcsolódásáról is hírt adott.

93 A kollektivizálási kampány súlypontját 1951 elején a termelőszövetkezeti városok és községek létrehozása jelentette. A legnagyobb erőfeszítések a négy nagykunsági város mezőgazdaságának átszervezése érdekében történtek. Itt a helyi erők mozgósításában nagy hangsúlyt kapott a tömegszervezetek aktivizálása. Szerepüket az agrárpolitika elsősorban abban jelölte meg, hogy egyéni gazdálkodó tagjaikat meggyőzzék a termelőszövetkezetbe lépés előnyeiről. Tevékenységüket a négy város átszervezésében a korabeli értékelések fontosnak minősítették. A kampány tapasztalatairól adott 1951. március 17-i jelentés szerint a pártbizottságok és pártszervezetek erején, a meglevő szövetkezetek eredményein és az állami mezőgazdasági üzemek pozitív hatásán túl az is számottevő szerepet játszott a megyei vezetés vállalásának teljesítésében, hogy a tömegszervezetek széles társadalmi bázissal rendelkeztek. „így különösen a Défosz Túrkevén, Kisújszálláson, előbbinél a középparasztok között is. A Disz viszonylag Kisújszálláson és Mezőtúron, a MNDSZ általában, de különösen Mezőtúron és Kisújszálláson kiépített alapszervein keresztül komoly befolyással bírnak a dolgozóparaszt fiatalok és parasztasszonyok között" — jelentette ki a dokumentum, hozzátéve, hogy a földművesszövetkezetek is „általában elég erősek és komoly segítséget jelentettek."

94 A termelőszövetekezeti várossá szervezéshez szükséges tömeges agitáció viszonylag nagy létszámot igényelt a tömegszervezetek részéről. A tagság száma ezt gyakorlatilag csak a DÉFOSZ és a földművesszövetkezet számára tette lehetővé. Erre utal a megyei pártbizottság titkára részére 1951. március 17-én adott jelentés. E szerint Túrkevén a felfejlesztés második szakaszában (január 21. és 29. között) a tömegszervezetek, különösen az ifjúságé nem tudtak megfelelően bekapcsolódni a munkába, de a DÉFOSZ „igen komoly munkát végzett" és több csoport megalakulását készítette elő.

95 A DÉFOSZ Központ értékelése a Szolnok megyei szervezetnek a termelőszövetkezeti városok és községek megszervezése érdekében végzett tevékenységét eredményesnek értékelte. Utalt arra is, hogy a nagykunsági városokban a DÉFOSZ nem csupán a helyi erőket mozgósította, hanem a megyei titkárság más területekről is irányított oda aktívákat.

96 A külső segítség nagyságára vonatkozóan a megyei pártbizottság január 29-i jelentése közöl adatokat. E szerint egynapos agitációra Túrkevére a 91 SZOT KL MEDOSZ 1951. 92 y Uo. 1950. 93

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 183. őc. 94 Uo. 207. őc. 95

IT Uo. 96

SZOT KL MEDOSZ 1951 - 460. 90