Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
DÉFOSZ 40, a földművesszövetkezet 30 személyt küldött. 97 A túrkevei kampány befejezése után viszont az ottaniak mentek segíteni más helyekre. A DÉFOSZ-központ feljegyzése említést tett olyan túrkevei DÉFOSZ-aktíváról, aki Karcagon és Kisújszálláson is több alkalommal végzett agitációs munkát. 98 A DÉFOSZ tagságának tevékenységére a szervezés irányítói elsősorban a tanya világban számítottak. A korabeli jelentések szerint feladatukat meg is oldották. Túrkevén pl. a tanyákon 3 tszcs létrejöttében működtek közre, s volt olyan eset, amikor a DÉFOSZ-titkár előadása nyomán határozta el 29 egyéni gazdálkodó, hogy korábbi szándékát megváltoztatva nem I. típusú tszcs-t alakít, hanem csatlakozik egy már működő III. típusú szövetkezeti gazdasághoz. 99 A karcagi pártbizottság 1951. január 16-i jelentése szerint a város határában a DÉFOSZ 17 kisgyűlést tartott egy hét alatt. 100 A tanyai agitáció mellett egyéb területen is elismerően szóltak a korabeli források a DÉFOSZ-ról. Túrkeve esetében pl. egy február 3-i jelentés annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a helyi DÉFOSZ-szervezet 95 dűlőfelelőse közül január 30-án már csak 5 volt kívül a közös gazdálkodáson. 101 A DÉFOSZ-központ a négy nagykunsági várossal kapcsolatban azt is kiemelésre érdemesnek tartotta, hogy ott a helyi szervezetek „segítettek végrehajtani a kulákokat korlátozó rendszabályokat" 102 A DÉFOSZ mellett a legjelentősebb társadalmi segítségnyújtást a földművesszövetkezetektől igényelték és kapták a termelőszövetkezeti városok és községek megszervezését irányító párt- és állami szervek. „Túrkevén a földművesszövetkezet egész vezetősége, igazgatósága és felügyelőbizottsága belépett a termelőcsoportba, hogy példát mutasson a többi dolgozó parasztnak" — adta hírül a korabeli sajtó. 103 Karcagon január 8-án egy I. típusú tszcs megszervezését vállalta a földművesszövetkezet igazgatósága, a január 26-i üzemi értekezleten pedig a szövetkezet legfőbb feladatának minősítették a „termelő gazdák" nagyüzemi gazdálkodásra való átvezetését és azt, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók elöl járjanak a tszcs-szervezésben. 104 Az I. típusú tszcs Harcos néven meg is alakult a földművesszövetkezeti vezetőség szervezésében. 105 Egy 1951. január 29-i kiértékelés szerint Túrkevén egyetlen szombati napon 30 földművesszövetkezeti vezetőt küldtek agitációra. 106 Más forrás szerint „Túrkeve termelőszövet97 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 199. ó'e. 98 SZOT KL MEDOSZ 1951 - 460. 99 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 64. őc. 100 Uo. 39. f. 2. fcs. 183. ó'e. 101 Uo. 39. f. 2. fcs. 64. ó'e. 102 SZOT KL MEDOSZ 1951 - 460. 103 A Szövetkezet c. hetilap 1951. február 10-én megjelent cikkének kivonata, MÉSZÖV irattár, történeti gyűjtemény 35. 104 SZML Karcagi ÁFÉSZ iratai. 13. doboz. A Szövetkezet c. hetilap 1951. február 24-én megjelent cikkének kivonata. MÉSZÖV irattár, történeti gyűjtemény 35. 106 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 199. ó'e. 91
