Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
tek, mert a megyei pártbizottság 1950. decemberi megítélése szerint „az elért eredmények korántsem elegendők ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén Szolnok megye területén megelégedhetnénk." 84 A párt- és állami szervek egyértelműen a kollektivizálás gyorsítása mellett foglaltak állást. „Ha ezzel a tempóval és ütemben csináljuk a dolgot, akkor le fogunk maradni, mert a falu szocializálása nen tarthat 10 évig." — hangoztatta a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője 1951. január 10-én. 85 A termelőszövetkezeti szektor bővítését szolgáló szervezés, ami az őszi felfejlesztés szeptember végi lezárása óta — a megyei pártbizottság 1951. február 6-i jelentése szerint — „úgyszólván egyhelyben topogott", 86 1951. január közepén ismét lendületet kapott. Ebben az irányítószervek és a közös gazdaságok erejét és figyelmét lekötő őszi mezőgazdasági munkák és zárszámadások befejezése mellett jelentős szerepet játszottak a Magyar Dolgozók Pártja 1951. február 25. és március 2. között lezajlott II. (egyes korabeli dokumentumok által V.-nek nevezett) kongresszusa tiszteletére tett vállalások. „ígéretet teszünk, hogy erőnk teljes egészének felhasználásával úgy fogunk dolgozni, hogy a kitűzött feladatokat végrehajtsuk, hogy Pártunk V. Kongresszusára Rákosi elvtársnak örömet szerezzünk szolnokmegyei viszonylatban." — jelentette ki a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője az 1951.január 10-i mezőgazdaság-fejlesztési bizottsági ülésen. 87 A négy nagykunsági város teljes kollektivizálásának terve is kongresszusi felajánlásként született meg. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya egykori vezetőjének visszaemlékezése szerint „a megyei pártbizottság elhatározta, hogy a kongresszus idejére termelőszövetkezeti várossá fejlesszük Túrkevét, Karcagot, Kisújszállást és Mezőtúrt." 88 A célkitűzések meghatározását követően gyorsan megindult az agitációs munka, párt- állami és tömegszervezeti vonalon egyaránt. A megyei sajtó 1951. január 10-i tudósítása szerint a földművesszövetkezetek „az eddiginél fokozottabban kapcsolódnak be a tszcs-k fejlesztésének munkájába", s a kongresszusig 15 új I. típusú tszcs-t szerveznek és négyszázzal növelik a tszcs-k taglétszámát. 89 Ugyanezen a napon a SZÖVOSZ megyei titkára arról számolt be a megyei mezőgazdaság-fejlesztési bizottság ülésén, hogy a földművesszövetkezetek kongresszusi előkészítésével kapcsolatos tervének „egyik legdöntőbb pontja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése", s e téren eredményes munkát végeztek, mivel a tervezett 15 helyett már 19 tszcs-t szerveztek meg. 9 ^ Hasonlóan aktív volt a DÉFOSZ is. Az MDP II. kongresszusa tiszteletére „számos falusi DÉFOSZ-szervezet kezdeményezte új tszcs-k és előkészítő bizottságok megalakítását, a régi tszcs-kbe új tagok szervezését". Az országos központ a szervezőmunkában je84 UNGORT. 1971. 209. oc SZML MTVB Titkárság szám nélküli iratai. 84. doboz. Az 1951. február 6-i jelentés szerint 1950. október-december folyamán a termelőszövetkezeti családok száma 8, a földterület 6,5%-kal nőtt. MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 180. őe. 87 Uo. 193. őe. 88 PETRÁK K. 1980. 17. 89 Szolnok megyei Néplap 1951. január 10. 3. 90 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 193. őe. 89
