Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

tek létrehozása nem járt a tényleges működés megindulásával. A december 19-i me­gyei pártbizottsági ülésre készült jelentés szerint pl. a SZÖVOSZ „kezdetben megszer­vezte a csoportokat, de nem történt meg a csoport vezetőségének választása, így nem volt, aki a csoportot összefogja és a szervezést tovább vitte volna." 79 A szakcsoportok szervezését célzó kampány kezdetén az irányítószervek még in­kább a paraszti termelés elősegítőjeként hangoztatták az új szervezeti forma jelentősé­gét, mint a kollektivizálás közvetett eszközeként. A december 19-i megyei pártbizott­sági ülésre készült előterjesztés és a — pártközpontnak szóló — december 28-i jelentés egyaránt az osztályellenség támadásának minősítette azt a véleményt, hogy a szakcso­portok „tulajdonképpen tszcs-k". 80 Alig több mint fél esztendő múltán — 1951. júli­us 9-én — viszont már a megyei pártbizottság is abban jelölte meg a feladatot, hogy a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztá­lya és a MÉSZÖV biztosítsa, hogy a „földm. szöv-eken belül működő egyéni termelő csoportok tovább fejlődjenek, hogy most a fejlesztés ideje alatt term, csoportokká szerveződjenek át." 81 A szakcsoport szervezés — amely 1951-től már a dohány-, zöld­ség- és gyümölcstermelők, valamint a méhészek körében is folyt 82 — megindulását kö­vetően rövid idő alatt az erőltetett kollektivizálás eszközévé vált. Hasonló sorsra jutott a tömegszervezetek szövetkezeti mozgalmat segítő tevékenységének számos más eleme is 1950/51 fordulójától. 3. Kongresszusi kollektivizálási kampány és társadami munka támogatása 1951-ben A szakcsoportok szervezésének napirendre tűzése szerves részét képezte annak az agrárpolitikai intézkedéssorozatnak, amelynek célja a régi gazdák ellenállásának meg­szüntetése volt. A cél érdekében a korábbiaknál nagyobb szerepet kaptak az I. és II. tí­pusú tszcs-k is. Ugyanakkor számottevően nehezítették az egyéni gazdaságok működé­sének feltételeit és fokozták a politikai agitációt. Mindezek nyomán 1951 elején gyors változások következtek be, s több helyen lényegében megvalósították a teljes kollekti­vizálást, realizálva az egy évvel korábban megfogalmazott tervet. A gyökeres fordulat programozása már 1950 elején megkezdődött. Az MDP KV Titkárság január 18-i ülésén jóváhagyott előterjesztés a súly pontjárások kijelölésével kapcsolatban leszögezte: „Ezekben a járásokban el kell érni 1951 őszére, hogy 50—60 olyan község legyen, amelyben a dolgozó parasztság döntő többsége már belépett a ter­melőszövetkezetekbe." 83 A célkitűzésről az év első felében a továbbiakban nem esett szó, az ősz folyamán azonban már több esetben. Akkor a megyei vezetés is a kis- és kö­zépparaszti ellenállás áttörését kívánta elérni. A látványos sikerre erőteljesen töreked­79 URBÁNL. 1985.142. 80 Uo. 81 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 199. őe. MÉSZÖV irattár, történeti gyűjtemény 25. 83 URBÁNL. 1986. 105. 88

Next

/
Thumbnails
Contents