Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

terület többségét. Helyenként ezeknél a csoportoknál is a bérelt — többségében osztatlanul kapott — föld tette ki a nagyobb részt. Még inkább így volt ez a korábban vadcsoportként működő tszcs-k esetében, amelyeknek tagságát nagyobb részben nincstelenek alkották, bár több-kevesebb újgazda is volt általában a tagok között. A vadcsoportok nem változatlan formában váltak engedélyezett termelőszövet kezeti csoportokká. Kisebb-nagyobb mértékű átalakulás a tagság létszámában és összetételében, a földterület nagyságában és művelési ágankénti megoszlásában is történt. Voltak, akik a szabályszerű tszcs-be — jobbára az egyéni földek bevitelének kötelezettsége miatt — már nem akartak belépni. Az újonnan szervezett és vadcsoportokból alakult termelőszövetkezeti csoportok — hasonlóképpen a már korábban is engedélyezett közös gazdaságokhoz — a tagosítás idején területben és taglétszámban általában megnövekedtek, illetve néhányuk esetében az alakulás a tagosítással egy időben történt meg. Működésüket néhány kivételtől eltekintve a III. típus szerint kezdték meg. A tagosítás előkészítése és végrehajtása alatt - a Mezőgazdasági Igazgatóság szeptember 30-i jelentése szerint — összesen 23 engedélyezésre alkalmas termelőszövetkezeti csoportot hoztak létre, míg 9 már engedélyezettet beolvasztottak már csoportba. így szeptember végén a megyében 75 volt a tszcs-k száma,

127 ezek közül 32 volt tagosítva. Az 1949. évi 3. tvr. előírásai alapján sorra kerülő első részleges tagosítás

128 Szolnok megyében augusztus végén kezdődött, s közel egy hónapig tartott, és 16 települést érintett. A 12 község többségében csak egy-egy tszcs-nek a területét vonták öszsze, de Jászladányon és Kunmadarason 2—2, Kunhegyesen pedig 3 csoportnak táblásítottak. A legnagyobb szövetkezeti célú tagosítást a nagykunsági városok kiterjedt határában hajtották végre. Karcagon 6, Kisújszálláson 5, Mezőtúron 3, Túrkevén 2 tszcs területét érintette az eljárás. Ezekben a városokban alakultak ki a legnagyobb méretű közös gazdaságok is (a 953 kh-s karcagi Szabadság, a 788 kh-s karcagi Táncsics, a 634 kh-s túrkevei Vörös Csillag stb.).

129 A megye területén 32 termelőszövetkezeti csoportnak tagosítottak összesen 10.991 kh földet.

130 Ez jóval több, mint az érintett csoportok tagosítás előtti területe. A különbség nagyságát pontosan mutató adat ugyan nem áll rendelkezésünkre, de a szövetkezeti szektor bővülését jelző források által nyújtott információk arra engednek következtetni, hogy a növekedés jelentős. A Mezőgazdasági Igazgatóság jelentése szerint szeptember közepén a tagosítás előtt is működő 63 tszcs-nek 14.901 kh területe volt, ezzel szemben október közepén a 77 tszcs-nek 18.640 kh.

131 (A közös gazdaságok számának növekedése is a tagosítás során következett be.) A többlet terület két fő forrásból származott, egyrészt az új belépők által bevitt ingatlanokból, másrészt az e 127

Uo. 128 SERES Imre: Földtulajdoni és földhasználati viszonyaink 30 éves fejló'dése. Jogtudományi Közlöny 1975/3-4. 167. 129

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 176. ó'e. 130

T 'Uo 131 SZML Szolnok megye fó'ispáni iratai 639/1949. 67