Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

célra felhasznált ún. kulákföldekből, amelyeket tulajdonosaik a súlyosbodó korlátozó intézkedések hatására az államnak felajánlottak. A tagosítás és az azzal kapcsolatos szervezési munkák befejezését követőleg — október közepe táján — újabb tszcs-alakítási kampányt indítottak. Ennek eredményét jelzi, hogy amíg a hónap első felében mindössze egy tszcs jött létre, addig október lótól 25-ig hét.

132 A következő hetekben — különösen október utolsó napjaiban — sorozatosan tartottak alakulógyűléseket az irányítószervek képviselőinek jelenlétében, főleg olyan községekben, ahol még nem volt termelőszövetkezeti csoport. A Tiszai alsó járásban pl. korábban csak 3 településen volt tszcs, október 18. és 27. között — alig több mint egy hét alatt — hat helyen történt meg az alakulás.

133 Egy hónappal később a Jászságban volt a szervezés súlypontja. Ezt jelzi, hogy a Jászsági felső járásban az 1948 őszétől 1949 végéig létrejött 9 tszcs közül 5 november 22. és december 9. között mondta ki megalakulását.

134 A nagyjából két hónapos szervezés során létrejött tszcs-k alapítói között — egykét kivételtől eltekintve — az 1948/49-es csoportoktól eltérően a föld nélkül belépők már kisebbségben voltak, sőt több esetben — főleg a november—decemberi alakulásoknál — nincstelenek nem is voltak a közös gazdálkodást kezdők között. Továbbra is csak szórványosan kerültek az új tszcs-k tagjai közé régi gazdák. A termelőszövetkezés bővülésének bázisát 1949 őszén az 1945-ös földreform juttatottjai jelentették; közülük is túlnyomórészt a 10 kh-nál kevesebb földdel rendelkezők. A közös gazdálkodásba vont területek nagyobb része azonban általában még ekkortájt is más forrásból — bérlet, „kulákföld" stb. — származott, de már voltak helyek, ahol a közösbe került föld többsége (Fegyvernek, Alattyán, Pusztamonostor) vagy egésze (Jászjákóhalma, Jánoshida— Pusztamizse, Rákóczifalva) a tagok tulajdonából származott. A rendelkezésünkre álló adatok szerint valamennyi új csoport a III. típus szerint alakult meg.

135 Az új csoportok létrejötte, a régi tszcs-k — részben a tagosítás idején, részben azt követőleg történt — terület- és taglétszámnövekedése, valamint az első közös gazdálkodású év lejárta újabb felülvizsgálati akció indítására késztette a termelőszövetkezeti mozgalom irányítóit. Ennek során — november és december hónapokban — valamenynyi termelőszövetkezeti csoporthoz felülvizsgáló bizottságot küldtek, amelynek feladata a csoport szervezeti, gazdasági és politikai helyzetének értékelése, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatok összeállítása volt. A bizottságok munkáját — amelyben részt vettek a Mezőgazdasági Igazgatóság és a gépállomások képviselői, valamint a SZÖVOSZ könyvelői — a megyei pártbizottság irányította. A tapasztalatokat minden felülvizsgált termelőcsoportra vonatkozólag írásban jelentették, s rendszeresen sorra kerülő értekezleten is értékelték. A felülvizsgálat összesen 98 termelőszövetkezeti csoportot érintett.

136 A bizottságok ellenőrizték, hogy az alapszabálynak megfelelően alakították-e a csoport tevé132

UMKL FM Tsz Fó'o. 1949. Szolnok megye. 133

Uo. 134 135 Uo. Uo. 1 36

SZML MEZIG 2.361/1949. 68