Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
sét." — jelentette a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a megyei mezőgazdaságfejlesztési bizottság 1949. december 13-i ülésén. 123 1949 végén az irányítószervek ismét állást foglaltak a korábbi határozatok végrehajtása mellett. A december 13-án tartott mezőgazdaságfejlesztési bizottság ülésén a mezőgazdasági igazgatóság termelőszövetkezeti főosztályának vezetője a legközelebbi feladatok közé sorolta annak elérését, hogy „valóban mintajárások is legyenek" az érintett területek. 124 Érdemleges változás azonban ennek ellenére sem történt. A Szolnok megyei pártbizottság, a mezőgazdasági igazgatóság és a DÉFOSZ megyei titkár 1950. április 5-i közös jelentésükben azt állapították meg, hogy a működési körzetükben levő három mintajárást a valóságban nem kezelték súlyponti területként. 125 Ennek okát elsősorban ismét a kollektivizálási kampány és az újonnan létrejött termelőszövetkezeti csoportok megszilárdítására irányuló erőfeszítések előtérbe kerülésében kereshetjük, hiszen az abból adódó feladatok szinte teljesen lekötötték — esetenként meg is haladták — a szövetkezeti élet szervezésében résztvevő irányítószervek erejét. 4. A termelőszövetkezeti szektor bővítése 1949 második felében A kampányszerű termelőszövetkezeti szervezés néhány hónapnyi — a tavaszi és nyári munkák zavartalan lebonyolítása, valamint a már létrejött tszcs-k szervezeti és gazdasági megszilárdítása érdekében beiktatott — szünet után 1949 második felében újra napirendre került. A nyári előkészületek után augusztus második felében indították meg azt a szervezési akciósorozatot, amely több ütemben hónapokon át tartott, s a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős kiszélesedését eredményezte. Első szakaszként a részleges tagosításra került sor. Ezt megelőzően azonban — összefüggésben vele — általános felülvizsgálatot bonyolítottak le, amelynek során a kiküldött bizottságok feladata volt ,,a már engedéllyel rendelkező tszcs-ket felülvizsgálni politikai, szervezeti és gazdasági vonatkozásban, hogy megfelelnek-e a kívánt követelményeknek", továbbá „a részleges tagosítás alá eső községekben a még engedéllyel nem rendelkező és vadon működő csoportok felülvizsgálása és megalakítása." A Mezőgazdasági Igazgatóság szeptember 17-én adott összegező jelentése szerint az akció során 36 engedéllyel működő tszcs-t vizsgáltak felül és 10 vadcsoportot alakítottak engedélyezésre alkalmassá. 126 Az engedélyezett csoportok esetében a felülvizsgálók elsősorban a tagok egyéni kezelésében levő földek bevitelének és a korábban csak rizstermeléssel foglalkozó tszcs-k szárazművelésű területekkel egyéb módon való bővítésének lehetőségét keresték. A részleges tagosítás megkezdése előtt és annak időszakában létrejött szabályszerű szövetkezeti csoportok egy része olyanokból alakult, akik újonnan vállalkoztak a közös gazdálkodásra. Ezekben a csoportokban az újgazdák a tagság többségét tették ki, ami azonban nem jelentette azt, hogy mindegyiküknél a bevitt saját föld adta a közös 123 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 193. őe. 124 Uo. 125 URBÁNL. 1986. 75. 126 SZML Szolnok megye főispáni iratai 639/1949. 66
