Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
A minisztériumi körlevél a látogatandó tszcs-knek a kijelölt mintacsoportok közül történő kiválasztását a megyei pártbizottságok és a mezőgazdasági igazgatóságok feladatává tette. Szolnok megyében a mezőgazdasági igazgatóság augusztus 13-i válaszlevele szerint a minta termelőszövetkezeti csoportok látogatásának előkészítése a központi előírásoknak megfelelően folyt. A dokumentum megállapította, hogy megyei szinten az igazgatóság termelőszövetkezeti osztálya a megyei pártbizottsággal együtt végzi a SZÖVOSZ- és a DÉFOSZ-központok bevonásával. A látogatásra ajánlott közös gazdaságok számát a májusi néggyel szemben ezúttal hétben jelölték meg. Az alkalmasnak ítélt tszcs-k közé tartozott a kunszentmártoni Zalka, a kunmadarasi Dózsa, a túrkevei Vörös Csillag, a jászkiséri Táncsics, a kisújszállási Petőfi, a tiszaszentimrei Fehér Imre és a mezőtúri Rákosi tszcs. 120 Az akció megindításának időpontjául a megyei illetékesek augusztus 20-át jelölték ki. A tszcs látogatásokkal kapcsolatban 1949 őszén további intézkedések történtek a párt és a mezőgazdasági szakigazgatási szervek részéről. Az ezekkel kapcsolatos tömegszervezeti feladatokról és a látogatások eseményeiről azonban érdemleges információt a rendelkezésünkre álló korabeli feljegyzések nem tartalmaznak. Mindössze a megyei pártbizottság 1950. április 8-i értekelésében találunk egy utalást, amely szerint a Szolnok megyei tszcs-látogatások „igen jó hatást gyakoroltak" mind a vendégre, mind a vendéglátókra. 121 A mintacsoportokhoz hasonlóan 1949 nyarának végén és őszén a mintakörzet kérdésében is az irányítószervek aktivitásának megélénkülése volt tapasztalható. Az egykori feljegyzések alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a tömegszervezeteknek e téren kisebb szerepet szántak, mint a tszcs-látogatások megszervezésében. A Földművelésügyi Minisztérium különböző szervezeti egységeinek a mintakörzetekkel kapcsolatos számos irata közül mindössze egy tartalmaz közvetlenül erre vonatkozó kitételt. Az Információs Osztály szeptember hóról adott összefoglaló jelentése állapította meg: „A csávázó egységek helyiségét MDP megyei termelési felelőse, a mezőgazdasági igazgatóság, a DÉFOSZ megyei titkársága és a SZÖVOSZ megyei kirendeltségének vezetője együttesen jelölte ki. A minta csávázó egységek mindenütt a földművesszövetkezetekben nyertek elhelyezést, a csávázó egységek csávázó bemutatókat tartottak a dolgozó parasztság számára." 122 A mintacsoportokkal ellentétben a mintakörzetről kedvezőtlen véleményt adtak az állami és pártszervek. A Földművelésügyi Minisztérium Kollégiumának 1949. október 11 -i határozata alapján fejlesztésükre részletes munkatervek készültek, de a korabeli feljegyzések szerint azokat nem valósították meg. „Ezekre vonatkozólag főtitkári határozat van, hogy ezeket a járásokat ki kell emelni minden téren, ennek elérésére gazdasági felügyelőségeket szerveztünk, azonban ezután jöttek a tszcs elszámolások, s a megerősített felügyelőségektől el kellett vonni az embereket. így elmondhatjuk, hogy semmit nem tettünk. Azonban ez annak is betudható, hogy semmi meghatározott konkrét alapunk erre nem volt, hogy hogyan is vigyük keresztül a járások kiemelé120 Uo. 121 URBÁNL. 1986. 74. 122 UMKL FM Mezőgazdasági Igazgatóság XX-1-2-3. 65
