Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

port irányítását", s így a tagok „nem vették komolyan a termelési feladatokat."

102 Más forrásaink ellentmondanak ennek a megítélésnek. Júniusi sajtótudósítás szerint a csoport tagjai 4 brigádra osztva munkaversenyben állnak egymással.

103 Az 1949. augusztus 21-i felülvizsgálatról készült dokumentum leszögezi: a Komszomol tszcs földje „fekvésénél fogva nem alkalmas rizstermelésre", a csoport tagjai mégis „telje. ambícióval dolgoznak."

104 A rossz termés igen súlyos helyzetbe hozta a tapasztalatlan fiatalokból álló termelőcsoportot. A Mezőgazdasági Igazgatóság október 18-i helyzetjelentése szerint a várható termés értéke a felvett hitelek összegének felét sem teszi ki.

105 Ilyen körülmények között a csoport működésének további kilátásai nagyon kedvezőtlenek voltak. A tagok a feloszlatás mellett döntöttek, a földterületet pedig megkapta az október végén megalakult mezőtúri Alkotmány tszcs.

106 A mezőtúri Komszomol tszcs termelőmunkájának sikertelensége egyrészt igazolta azt az általános megyei tapasztalatot, hogy az egyoldalú rizstermelés nem célszerű, másrészt megerősítette azok véleményét, akik helytelenítették a különálló ifjúsági termelőcsoportok létrehozását. Ilyen nézetek már 1949 elején is hangot kaptak. A március elején lezajlott felülvizsgálat tapasztalatait összegző jelentés pl. szektás jelenségnek minősítette azt, hogy a mezőtúri EPOSZ különálló közös gazdaságot hozott létre. „Meg kell oldani, hogy a szülők bemenjenek a csoportba" — szögezte le a dokumentum.

107 A különálló EPOSZ termelőszövetkezeti csoport sikertelensége nem volt helyi sajátosság. Az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bizottságának 1950. januári megállapítása szerint az országban 25 helyen alakítottak EPOSZ-tszcs-t, de „ezeknek a kezdeményezéseknek jelentős része kudarcot vallott."

108 Ezeknek a tapasztalatoknak számottevő szerepe volt abban, hogy hasonló rétegszervezeti termelőcsoportokat 1949 második felétől már nem szerveztek, annak ellenére, hogy a tömegszervezetek a közös gazdálkodás kiszélesítésében fokozódó aktivitással vettek részt. 3. Előkészületek mintakörzet és mintacsoportok kialakítására A kollektív termelés széles körű elterjesztése érdekében 1948/49 fordulójától az agrár- és szövetkezetpolitika fontos feladatként jelölte meg a már működő termelőszö102

SZOT KL MEDOSZ 1949 - 5. 1 03 luJ

Mezoturi Tiszavidék 1949. június 11. 4. 104

SZML MEZIG 3.202/1949. A jelentés szerint már 46.000 Ft előleget kaptak, de még 15.000 Ft kell, hogy kifizethessék a gépi munkákat. A várható termés értéke viszont csak 20.000 Ft. UMKL FM Tsz Főo 8007399/1949. 106

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 198. őe. 107 UMKL FM Tsz Foo. Szolnok megye 1949. Mezőtúr. 108 URBÁN László: Az első négy termelőszövetkezeti város agrárpolitikai szerepe és annak gazdasági hatásai (kandidátusi értekezés, kézirat). Bp. 1986. 58. 61